Tíz évvel ezelőtt, március 21-én született a Twitter, az egyik legnépszerűbb közösségi oldal, amelyet ma már több, mint fél milliárdan használnak az egész világon. Az egyik legtöbbet keresett fiók éppen Ferenc pápáé, a @Pontifex, amelyet immár több, mint 27 millióan követnek. A közösségi hálók jelentőségéről és az egyháznak az új digitális környezetben játszott szerepéről kérdezte a Vatikáni Rádió olasz műsora Chiara Giaccardit, a milánói katolikus egyetem médiaszociológia és médiaantropológia oktatóját.

A technikai újítások használata elengedhetetlen az egyházi kommunikációban

Valóban emblematikus az, ahogyan XVI. Benedek három évvel ezelőtt megjelent a Twitteren. Bátor gesztus volt ez, aminek megvolt az ára is, hiszen attól a pillanattól kezdve kinyílt egy interaktív ajtó, amin keresztül mindenféle beáramlik. Ez a fajta bátor felismerés, hogy a csodálatos technikai újítások elengedhetetlenek a világgal való kapcsolatban sok pápa sajátja volt, ami valóban jót tett nemcsak az egyháznak, de a médiának is – vallja a milánói professzorasszony.

Nincs visszaút: a digitális térben is jelen kell lenni

A Benedek pápa által megnyitott Twitter-fiókot folytatta nagy sikerrel Ferenc pápa, aki most az Instagramon is debütált. Ezzel tovább viszi az elődjétől örökölt utat, amelyet a 47. kommunikációs világnapra írt üzenetében megjelölt. Ebben ugyanis megállapította, hogy immár elengedhetetlen a közösségi hálókon való részvétel, és nem szabad szembeállítani egymással az anyagi világot a digitálissal. Nem párhuzamos vagy virtuális világokról van szó, hanem olyan hétköznapi valóságról, amely sok ember élete részét képezi. Ez alapfontosságú megállapítás volt a digitális tereken való jelenlétről, ahonnan nem lehet visszalépni – magyarázta a Vatikáni Rádiónak a katolikus médiaszakértő.

Hidakat építeni mindenki felé, emberivé téve környezetünket

Miben mutatkozik meg a pápa jelenlétének hatékonysága a közösségi hálón? Chiara Giaccardi szerint kiderül belőle, hogyan kell belakni ezeket a tereket. Vagyis a közösségi oldalakat nem lehet pulpitusként használni, hogy onnan mennydörögjenek üzeneteket az embereknek: azok a papok, akik ezt teszik, kilógnak a sorból, mert nem ez a módja a közösségi hálón való létezésnek.

A tweetek esetében viszont, mint amilyen a Pontifex is – vagyis a pápa Twitter-fiókja – egy olyan hang szólal meg, amelyik emberibbé teszi a környezetet és jóval túlmutat az egyházi körökön. A pápa sok tweetjében egyszerűen annyit kér, hogy imádkozzanak érte, tehát hogy legyenek közel hozzá. Vannak olyan üzenetei is, amelyek a földre, a közjóra, olyan dolgokra vonatkoznak, amelyekben a tőle távol állók is osztozhatnak. Így válik ez a tér a hídépítésre alkalmassá mindenki irányában. Ebben áll döntő szerepe és lehetősége: hogy ledöntse az emberietlenség falait, melyek elszegényítik kulturális és szociális közegünket is – mondta még interjújában Chiara Giaccardit, a milánói katolikus egyetem médiaszociológia és médiaantropológia oktatója.

(gá)