Luther Márton szobrát állították a pódiumra, amikor Ferenc pápa október 13-án a VI. Pál teremben kihallgatáson fogadta a Németországból érkező katolikus és evangélikus zarándokokat. A pápa október 31-én apostoli látogatást tesz Svédországba, a Reformáció 500. évfordulójára rendezett megemlékezések keretében.
Anders Aborelius, Svédország egyetlen katolikus püspöke azt nyilatkozta, hogy a legtöbb született svéd, aki csatlakozik a katolikus egyházhoz, egyetemi körökből kerül ki. Ezek a fiatalok elsősorban a katolicizmus racionális logikáját, teológiai mélységét és társadalmi tanítását találják különösen értékesnek.
Ferenc pápa gyakran hangsúlyozza az ökumenizmus fontosságát, és kiemeli, hogy az együtt munkálkodás, mint például a szegények közös istápolása az, ami közelebb hozhatja egymáshoz a keresztényeket. Ez a megállapítás különösen igaz a Svédországban élő katolikusok és evangélikusok kapcsolatára.
„A svédekről úgy tartják, hogy különösen nyitott szellemű, gyakorlatias gondolkodású emberek, akik akkor is készek az együttműködésre, ha eltérő nézeteket képviselnek és nagyon különböző társadalmi, családi háttérrel rendelkeznek” – nyilatkozta Anders Arborelius, stockholmi püspök, az ország egyetlen katolikus püspöke, aki az első svéd születésű katolikus püspök a Reformáció kezdete óta az országban.
A svédek több, mint 60% – a svéd evangélikus egyház megkeresztelt tagja, és a népesség csupán nem sokkal több, mint 1% regisztrált katolikus. Arborelius püspök szerint azonban a nagy számban érkező bevándorlókat is beleszámítva a katolikusok száma valójában a hivatalos, 115 000-es szám kétszerese is lehet.
Svédországról azt is mondják, hogy Európa egyik legvilágiasabb gondolkodású országa. A közvélemény-kutatások tanúsága szerint a svédek kevesebb, mint egy harmada tekinti magát vallásosnak, és még kevesebben vesznek részt rendszeresen istentiszteleten. Azonban „még ebben az igen szekuláris társadalomban is jelen vannak bizonyos keresztény értékek, amelyek erősen befolyásolják az emberek gondolkodásmódját: ilyen például a szegények megsegítése, a veszélyben élők védelme, valamint a mindenkit megillető egyenlő jogok és bánásmód biztosítása.”- nyilatkozta Arborelius püspök október 18-án a Katolikus Hírszolgálatnak (Catholic News Service).
Michael Bjerkhagen tiszteletes, a svéd király hivatalos lelkésze egyetértett a fenti gondolatokkal. „A keresztény vallási értékek igenis sok svéd polgár gondolkodásmódját és általános viselkedésmódját áthatják” – nyilatkozta a lelkész emailben adott interjújában. „Ez leginkább abból látszik, ahogyan gondolkodnak, beszélnek, hogy milyen értékrendszerrel rendelkeznek, és szabad akaratukból milyen választásokat hoznak a különféle élethelyzetekben.” A svéd országgyűlés ülésszakát például mindig egy evangélikus székesegyházban tartott istentisztelettel nyitják meg, az iskolaév végén pedig a helyi plébániákon hálaadó istentiszteletet tartanak.
Október 31. és november 1. között Ferenc papa Lund és Malmö városába látogat mindenekelőtt azért, hogy részt vegyen a Reformáció 500. évfordulójára rendezett nemzetközi megemlékezések nyitóünnepségein.
A pápa arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a keresztények egységén való munkálkodás felelősségét nem háríthatjuk teljes egészében a teológusokra, akik hivatalos kétoldalú párbeszédet folytatnak a hitbéli különbségekről. Minden egyes keresztény ember imája és barátsága elengedhetetlenül szükséges e cél eléréséhez.
„Haladjunk együtt az élet útján, imádkozzunk egymásért, és jótékonykodjunk együtt, amikor csak módunkban áll. Ebben áll az ökumenizmus lényege”- mondta a pápa október eleji, Grúziába tett látogatása alkalmával.
Bjerkhagen tiszteletes szerint a „svédek izgatottan várják a pápa látogatását”.
„Mivel a Szentatya sokunk számára a keresztények egységének élő szimbóluma, sokat remélünk ettől a látogatástól, Különösen, mivel a jelenlegi papa köztudomásúan igen erélyesen és bátran kiállt, és útmutatást adott számos fontos kérdésben. Ilyen a menekültek és a szegények felé irányuló mély együttérzése, a különböző keresztény egyházak iránti őszinte érdeklődése, társadalmi és etikai kérdésekkel, problémákkal szembeni nyitott gondolkodásmódja, egyszerűsége és szívélyes közvetlensége, amellyel az emberek felé fordul.”
Az evangélikus lelkész és a katolikus püspök egyaránt hangsúlyozta, hogy a barátság igen jellemző az evangélikusok és katolikusok között Svédországban. Azt is kiemelték, hogy Arborelius atya egyre növekvő taglétszámú egyházközségében nincs elég templom, és gyakran előfordul, különösen vidéken, hogy evangélikus templomban tartanak szentmisét.
A püspök azt reméli, hogy Ferenc pápa népszerűsége és látogatása segíteni fog a nem vallásos embereknek, hogy „lássák, egy keresztény ember nagyon szívélyes, nyitott, még akkor is, ha ragaszkodik a hitéhez”. „Mostanában sok olyan véleményt lehet hallani, hogy a vallás türelmetlenséget, erőszakot, konfliktusokat szül.” – mondta. „Régebben úgy tekintettek egy vallásos emberre, mint aki kissé bogaras, most azonban inkább azt gondolják, a vallásosság erőszakossá tehet valakit”.
A katolikus egyház növekedése Svédországban elsősorban a bevándorlóknak köszönhető, akik között káld és maronita katolikusok érkeznek nagy számban a közel-keletről. Arborelius atya viszont azon kis számú, ám érzékelhetően egyre jelentősebb svéd társadalmi csoport tagja, akik azután csatlakoztak a katolikus egyházhoz, hogy evangélikusnak keresztelték őket.
A püspök saját bevallása szerint nem volt túlzottan buzgó evangélikus, inkább a „szemlélődő életmód és a lelkiség vonzott” – nyilatkozta. „Mindig is az imádságos és csendben elmélkedő életet éreztem magamhoz közelebb állónak”.
Családjának kapcsolata a Brigitta-rend nővéreivel igen nagy hatást gyakorolt rá, majd ezt követően tanulmányozni kezdte a katolikus vallás tanítását. 20 éves korában lépett be a katolikus egyházba.
„Elhivatottságot éreztem, hogy pap legyek, ami sok hozzám hasonló katolizáló megtérőre jellemző”. A helyi püspök azonban azt tanácsolta neki, hogy még várjon. Majd kevesebb, mint két évvel katolizálása után a Sarutlan Karmeliták Rendjének noviciátusába lépett be.
Svédországban a katolikus hitre áttérők többsége hagyományosan az egyetemisták köréből kerül ki, akik vonzónak találják a katolikus egyház racionális gondolkodásmódját, teológiai mélységét és társadalmi tanítását.
„Ezek a fiatalok valamiért úgy gondolják, hogy az említett témákban a katolikus egyház komolyabban gondolkodik, így nagyon gyakran előfordul, hogy igen művelt, magas iskolázottságú fiatalok, akik kereszténység felé fordulnak, a katolikus egyházhoz csatlakoznak”:
Cindy Wooden, CRUX, CATHOLIC NEWS SERVICE
Fordította: Tekulics Judit
