A pápa eredetileg szeretett volna elmenni a török-örmény határhoz…

Ferenc pápa június 24-e és 26-a között apostoli látogatást tesz Örményországban. Ebből az alkalomból kérdezték meg az újságírók a római Pápai Örmény Kollégium rektor-helyettesét, Krikor Badichah atyát. „A pápa eredetileg szeretett volna elmenni a török-örmény határhoz, hogy ezzel a gesztussal is hozzájáruljon a most még lezárt határszakasz megnyitásához” – nyilatkozta  Badichah atya. „Pedig az volt a pápa szándéka, hogy nyissák meg a közös határt, de mindez most már füstbe ment terv. De más egyéb gesztusra azért számíthatunk még éppen Ferenc pápa esetében, mert a török határ nincs messze Jerevántól, sem pedig a pápa által meglátogatott egyéb helyektől. Van ahol csak tíz percnyire van a határ, mely hivatalosan le van zárva a két ország között, de mégis sok örmény megy át Törökországba. Örményországban pedig nagyon sok török dolgot találunk. Azt kell elképzelni, hogy egy keresztény ország körül van véve muzulmán országokkal, mint Törökország, Irán, Azerbajdzsán. Éppen ezért az örmények arra kényszerülnek, hogy török árut vásároljanak”.

„Tudom, hogy van jóakarat mindkét fél részéről és nekünk segítenünk kell ebben őket”

„A török-örmény határnyitás témája nagyon fontos Ferenc pápának” – hangsúlyozta az örmény-katolikus elöljáró. „2014. november 30-án, törökországi útjáról visszatérőben – ahol éppen Szent András ünnepén Bartolomeosz pátriárkát látogatta meg – a repülőgépen azt nyilatkozta újságíróknak: „Tudom, hogy mennyi nehézség van ebben a geopolitikai zónában, melyek megnehezítik a határ megnyitását. Imádkoznunk kell a két nép kiengesztelődéséért. Tudom, hogy van jóakarat mindkét fél részéről és nekünk segítenünk kell ebben őket. Ez azonban még az Ankara és a Szentszék közötti diplomáciai nehézség előtt volt – emelte ki Badichah atya – ami az örmény népirtás megítélése ügyében született, miután Ferenc pápa genocídiumnak,  népirtásnak nevezte  az örmények tömeges meggyilkolását az ottomán birodalom részéről. Ez volt a huszadik század első népirtása – mondta akkor a pápa a vatikáni centenáriumi megemlékezések során”.

Pedig ez az ország a világ legelső keresztény nemzete

A helyi örmény katolikus egyház helyzete kapcsán Badichah atya elmondta, hogy „az örmény katolikus egyház 1742-ben született, amikor kivált az örmény apostoli egyházból. Jelenleg a hárommilliós országban 160 ezer lelket számlál a katolikus egyház, de ezenkívül sokan élnek diaszpórában szerte a világon. Az országban a katolikusok fele Jerevánban illetve az ország északi részén él, ahol az ottani egyházkerületben mindössze csak négy pap működik. Pedig ez az ország a világ legelső keresztény nemzete – nyilatkozta büszkén az örmény-katolikus atya – hiszen 301-ben vette fel a kereszténységet. Ferenc pápa tehát a keresztény hit forrásaihoz zarándokol el. A pápa útja egyébként teljesen ökumenikus jellegű lesz, aminek külső nyilvánvaló látható jele lesz az a tény, hogy II. Karekin örmény katholikosz házában fog lakni. A két örmény egyház, az apostoli és a katolikus a történelem során együtt szenvedte el a genocídiumot, amelynek centenáriumán Róma egyháza megerősítette, hogy soha nem volt neki közömbös a népek szenvedése.

Az örmény lakosság nagyon sokat szenvedett a sztálinizmus 70 esztendeje alatt

Most a két egyház kapcsolat jó, nincsenek problémáink a dogmák világában, csak a római pápa primátusáról. Az örmény apostoli egyház Bertalan és Tádé apostolok igehirdetése nyomán született meg, ezért apostoli és azóta folyamatos a fennállása. Bennünket ők azonban nem katolikusoknak hívnak, hanem „franc”-nak, mert francia jezsuiták jöttek hozzánk. De semmi különbség  nincs  a szertartásunkban, attól eltekintve, hogy mi megemlítjük a pápa nevét. Tehát a kapcsolatok jók, de az egységért ez a pápa még sokat tehet, mert nagyon alázatos és úgy beszél mint Róma püspöke, nem pedig tekintély alapján. Ez a látogatás nagy lökést adhat, mert a lakosság nagyon sokat szenvedett a sztálinizmus 70 esztendeje alatt és ennek a következményei máig érezhetők. A genocídium alatt megtartottuk a hitünket, de a sztálinizmus sokat ártott a hitnek” – nyilatkozta Badichah örmény-katolikus  atya újságírók kérdéseire válaszolva.