Ferenc pápa szerdán reggel kilenc órakor, az általános kihallgatást megelőzően a VI. Pál-aula kistermében fogadta Edmond Brahimaj Babát, a bektási közösség vezetőjét.

Kik a bektásik?

A bektásik egy iszlám konfraternitás, a szúfi tarika, azaz iskolai rend követői. Alapítójának Haci Bektas Velit tekintik, aki Yunus Emre és Dzsalál ad-Dín Rúmí kortársa. A bektásik feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt. A bektásik közé tartozott Gül Baba is (ld. Gül Baba türbéje), kinek a sírboltját a budapesti Rózsadombon találjuk, ahol egykor tekkéje is állt. A másik egykori magyarországi bektási tekke romjai Pécs fölött a Tettye nevű magaslaton állnak. A bektásik idővel vesztettek erejükből, az alavitákhoz közeledtek. Manapság Albániában és a nyugati albán közösségekben él tovább a hagyományuk.

A bektásik nem sorolják magukat a szunniták közé, így inkább a szufi síita ághoz állnak közelebb. Az alavitákkal és a síitákkal közösen kiemelt tisztelettel fordulnak Mohamed próféta és veje-unokatestvére, Ali utódai – ahogy ők nevezik, „a ház népe”, felé (Wikipédia).

A bektásik és a Vatikán

Az illetékes vatikáni dikasztérium megerősíti, hogy jók és szívélyesek a katolikus egyház és a bektási közösség kapcsolatai. Albániában a három millió lakos mintegy 2%-át alkotják. A bektásik elmondása szerint a világ 31 országában több millió követőjük van. A közösség tagjai számos alkalommal vettek részt szentszéki eseményeken. Többek között 1993 januárjában Assisiben, a balkáni békéért tartott imatalálkozón; 2003. október 19-én, Kalkuttai Teréz anya boldoggá avatásán; 2002. január 24-én, majd 2011. október 28-án az assisi béke imatalálkozón. Végül pedig 2014-ben, Ferenc pápa albániai apostoli látogatása során találkoztak a Szentatyával.