Gyakran előfordul, hogy bűnünk levesszűrőhöz hasonlít, amelyen hamar átfolyik a kegyelem. Ezért szükség van rá, ahogy az Úr Péternek mondja, hogy hetvenszer hétszer bocsássunk meg. Isten nem fárad bele, hogy megbocsássa bűneinket.

Az újjáteremtett szívek

Isten irgalmassága mindig nagyobb, mint bűntudatunk. Az Úr mindig megújítja a tömlőt is, amelybe befogadjuk megbocsátását. Irgalmasságának új borát új tömlőbe tölti: az irgalmasságot befogadó szív újjáteremtődik, képes lesz rá, hogy irgalmasságot adjon. Azok értik meg a legjobban a függőségtől szenvedőket, akik előzőleg maguk is szenvedélybetegek voltak. A legjobb gyóntató általában a legjobb gyónó is – mondta a pápa, majd a szentek példájára utalt, akik szinte mindnyájan bűnösök voltak, mielőtt megtértek volna, vagy, mint Kis Szent Teréz, tudták, hogy csak a kegyelem mentette meg őket a bűntől.

Az irgalmasság gyűjtőhelye maga az irgalmasság, amelyet mindnyájan megkaptunk, és amely újjáteremtette szívünket – az az új tömlő, amelyről Jézus szól (vö. Lk 5,37).

Szentjeink megkapták az irgalmasságot

Ferenc pápa ezután arról elmélkedett, hogy a szentek melyik bűn „gyűjtőhelyén” kapták meg az irgalmasságot és hogyan újult meg szívük.

Pál hajthatatlan volt ítélethozatalában, mert ragaszkodott a törvényhez és üldözővé vált. Az irgalmasság olyannyira átalakította, hogy elindult a legtávolabbi pogányok felkeresésére, megértő és irgalmas lett másokkal szemben.

Péter számára a gyűjtőhely önteltsége, mivel magát értelmes, józan halásznak tartotta, aki tapasztalatból tudja, hogy mikor lehet halat fogni és mikor nem. Abban a legmélyebb sebében gyógyította meg az isteni irgalmasság, hogy megtagadta barátját.

Ferenc egyre több irgalmasságot kapott élete során. Azon túl, hogy megcsókolta a leprást, hogy frigyre lépett a szegénységgel, és minden teremtményt nővérének tekintett, a végleges gyűjtőhely az volt számára, hogy irgalmas csöndben kellett megőriznie a rendet, amelyet alapított, látva fivérei megosztottságát, miközben ugyanazt a szegénységet tűzték ki zászlajukra.

Ignácot hiúságában gyógyította meg az isteni irgalmasság.

Boldog Brochero argentin atya, aki hamarosan a szentek sorába kerül, a szegény bennszülöttek apostola maga is leprás lett, ez volt számára az irgalmasság gyűjtőhelye.

Mária, mint az irgalmasság gyűjtőhelye és forrása

A Szűzanya az irgalmasság tökéletes gyűjtőhelye. Szabadon kimondott „igenje” a kegyelemre, a bűn ellenképe. A pápa felidézte a Guadalupe-i Szűzanyához tett zarándoklatát, amikor papjaiért imádkozott. Mária a papokon keresztül kíván népére tekinteni. Azt tanítja, hogy az emberek szívét csak egyetlen erő képes meghódítani, ez pedig Isten gyöngédsége.

Mária tekintetével megfigyel, miközben a jó szálait „szövi” egybe, mint amilyen Juan Diego „tilmája”. Figyelemmel szemlél, megőrzi azok tekintetét, akik őt szemlélik. Átfogó tekintetével egyesíti a múltat, a jelent és a jövőt. Tekintete nem töredékes: az irgalmasság képes az egészet átlátni és megérzi, hogy mire van a legnagyobb szükség – mondta Ferenc pápa, majd a Salve Regina, az Üdvözlégy Királynő imával zárta le második elmélkedését.