Az örmény nép ikonja: kőkemény élet és anyai gyöngédség

Igazságosságot és békét kívánok az örmény népnek

Ferenc pápa a Jerevánból Rómába tartó négy órás repülőúton ezúttal is a vele utazó újságírók rendelkezésére állt és válaszolt kérdéseikre. Először az örmény állami sajtó képviselője a látogatás benyomásairól és az örményekkel való kapcsolatáról kérdezte.

„Igazságosságot és békét kívánok ennek a népnek – válaszolt a pápa. Sokan dolgoznak ezért” és utalt az orosz, az örmény és azeri elnök találkozójára: „Legalább beszélnek egymással” – jegyezte meg Ferenc pápa. Idézte az örmény elnök szavait,  melyet Jerevánba érkezésekor neki mondott: „Kössünk megegyezést, bocsássunk meg egymásnak és tekintsünk a jövőbe”. Ezek a szavak nagy bátorságra utalnak. A sokat szenvedett örmény nép ikonja – vallotta a pápa – ami éppen az imádságomban ötlött fel, a kőkemény élet és anyai gyöngédség. Hordozták keresztjeiket, a látható kőkereszteket is, de közben nem vesztették el a gyengédséget, a művészetet, a zenét, melynek tónusait nem is olyan könnyű megérteni. Nem elég azt mondani, hogy ők az első keresztény nemzet, hanem hozzá kell tenni: az Úr megáldotta őket, mert oly sok szentjük volt, szent és vértanú püspökök. Ezért olyan ellenállóak, mint a kő, de nem vesztették el az anyai szívüket, hiszen Örményország egyben anya is.

Örmény kapcsolataira utalva a pápa név szerint megemlítette „a Buenos Aires-i Mouradin örmény apostoli és Boghussian örmény katolikus érsekeket”. „Az apostoli vagy katolikus örmény egyházhoz tartozásnál – és ezt azokban az időkben tanultam meg – fontosabb az örmény mivolt”.

A „Nouvelles d’Armenie” tudósítója idézte a pápát, aki azt kérte „az örmény fiataloktól, hogy legyenek a kiengesztelődés művelői Törökországgal és Azerbajdzsánnal”. Minthogy a pápa nemsokára Azerbajdzsánba utazik, a segítség milyen konkrét jeleit viszi oda?

Az azerieknek majd elmondom akkor, ami a szívemen van, de mindig pozitívot Válaszában a pápa azt jelezte: „Az igazságról fogok beszélni az azerieknek, amit láttam és amit hallottam. Bátorítom majd őket, egyébként pedig találkoztam már az elnökükkel és beszéltem is vele. Megmondom majd neki, hogy a békét nem egy darab földért teremtjük.  Ezt mindenkinek elmondom, örményeknek és azerieknek egyaránt. Talán nem jutnak a dűlőre a béke körülményeit illetően, mert ezen még dolgozni kell. Többet nem tudok mondani. Majd elmondom abban a pillanatban azt, ami a szívemen van, de mindig pozitívot, hogy járható utak megoldásaira találjanak és hogy tovább tudjanak lépni.

Mindig három népirtásról beszéltem: először az örmények elleni népirtásról, aztán Hitler, majd Sztálin népirtásáról

A France Press tudósítója a genocídium szó használata felől érdeklődött: Miért döntött mégis úgy, hogy használja ezt a szót? Egy ilyen fájdalmas témánál gondolja, hogy hasznos a béke érdekében ebben a bonyolult térségben?

Amikor Argentínában az örmények pusztításáról beszéltek, mindig a genocídium szót használták. Én nem ismertem másikat. A Buenos Aires-i székesegyházban, balra a harmadik mellékoltárnál az örmény genocídium emlékére felállítottunk egy kőkeresztet, az örmény apostoli és a katolikus érsekek áldották meg. Mondom, én nem ismertem más szót erre és én kijövök ezzel a szóval. Amikor Rómába érkeztem, hallottam a Nagy Csapásról, de ez örményül van, amit én nem beszélek. Azt mondják nekem, hogy a genocídium-népirtás az sértő szó. Én mindig három népirtásról beszéltem az elmúlt évszázad kapcsán, három népirtásról: először az örmények elleni, aztán Hitler, majd Sztálin népirtásáról. Vannak még kisebbek is, mint Afrikában Ruandában, de a két világháború földjén ez a három létezik. Én megkérdeztem, hogy miért? Azt mondják, némelyek úgy érzik, hogy az nem volt igaz népirtás. Egy jogász ismerősöm magyarázta el nekem, hogy a genocídium szó egy szakkifejezés és nem pedig az öldöklés és pusztítás szinonimája. Ha kijelentjük, hogy genocídium történt, akkor azzal együtt jár annak a jóvátétele. A múlt évben, amikor a beszédemet írtam, láttam, hogy Szent II. János Pál pápa használta ezt a szót, de használta mindkét kifejezést: Nagy Sorscsapás és genocídium. Én pedig idézőjelbe téve használtam. Ez pedig nem esett jól, a török kormány nyilatkozatot tett közzé, majd hazarendelte a nagykövetét, de 2-3 hónap múlva visszatért. Joguk van ehhez a nagykövet-böjthöz, a tiltakozás mindannyiunk joga. Igen, abban a beszédben nem volt itt az a szó, de amikor hallottam az elnöki beszéd tónusát, tudva azt, hogy tavaly én kimondtam ezt a szót a Szent Péter bazilikában, nyilvánosan, nagyon furcsán hatott volna az én beszédem, ha nem mondom ugyanazt. De én még szerettem volna egy dolgot aláhúzni, hogy ebben a népirtásban, éppúgy mint a másik kettőben, a nagyhatalmak félrefordították a fejüket”.