Felavatták a Vatikáni Múzeumok restaurált térkép galériáját

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 3 [name] => Vatikán [slug] => vatikan [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 3 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 7 [count] => 2387 [filter] => raw [term_order] => 13 [cat_ID] => 3 [category_count] => 2387 [category_description] => [cat_name] => Vatikán [category_nicename] => vatikan [category_parent] => 7 ) )

Évente hatmillió ember halad el a térképek előtt

Április 23-én szombaton szakmai ünnepség keretében ünnepelték a Vatikáni Múzeumok térkép galériájának felújítását mindazok, akik négy éven keresztül dolgoztak a páratlan műkincs renoválásában. Az újságírók és művészettörténészek pedig április 27-én szerdán este láthatták a gyönyörű színekben pompáző térképcsarnokot. Hatalmas munkát végeztek a restaurátorok, amikor mintegy 1200 négyzetméter felületet kellett megtisztítani a lerakódott szennytől és kijavítani a sérüléseket.  A térképgaléria a Belvedere udvart és a Vatikáni kerteket elválasztó keskeny és magas, háromemeletes pavilonépület legfelső szintje,120 méter hosszú és hat méter széles folyosóval. Minthogy a múzeum-látogató ezen át érkezik a Sixtus kápolnához, évente hatmillió ember halad el a térképek előtt. A folyosó falait az ablakok között ugyanis színpompás freskók díszítik Itália térképeivel. Húsz-húsz térkép néz egymással szemben, egyenként négyszer hét méteres méretben. A sorozat elején Európa is látható és azon belül Magyarország, ahogy a Vatikánból látták, még fénykorában.

Itália, mint a római impérium örököse a központja az akkor ismert világnak

A dongaboltozatos folyosó mennyezetét aranyozott fehér stukkók díszítik és foglalják keretbe az ó- és újszövetség számtalan jelenetét, az egyház életének legfőbb mozzanatait és a jelentősebb szentek portréit. A térképeket és ablakbélleteket pedig reneszánsz groteszk figurák fogják körbe. Az egyház e pompázatos megjelenítése alatt készültek el a térképek. Világos az üzenet: Itália, mint a római impérium örököse a központja az akkor ismert világnak. Itáliának pedig Róma a centruma, hogy aztán az Urbst végül a Péter utód uralja és irányítsa, kezében a két kulccsal.

Gergely pápa nemcsak térben gondolkodott, hanem időben is

Ottaviano Mascherino vatikáni főépítész keze alatt készült el a hosszú galéria épülete 1578 és 1580 között. Ekkor jöttek a festők és közel egy év alatt megteremtették a nagy térkép-művet. Megálmodója a bolognai Buoncompagni XIII. Gergely pápa, aki a híres bolognai egyetemen tanított római jogot. Itt ismerte meg a domonkosrendi Ignazio Danti kollegáját, aki szintén ott az universitáson tanított, mint híres matematikus, kozmográfus és geográfus. Gergely pápa magához kérette egykori egyetemi kollégáját és megbízta azzal a feladattal, hogy a falakra fesse meg egész Itáliát, az összes régiójával együtt. Összeállt egy alkalmi bottega, műhely, melyben együtt dolgozott az említett Ignazio Danti, aztán Girolamo Muziano, Cesare Nebbia és két flamand festőtestvér, Matthijs és Paul Brill. A pápa megszerezte még az ugyancsak flamand Van Ortel segítségét is, aki kora legnagyobb térképész tekintélye volt. Ám Gergely pápa nemcsak térben gondolkodott, hanem időben is. Ismert volt a régi Juliánusz féle naptár pontatlansága, mely akkorra már tizenegy nap eltérést mutatott az időszámításban. Udvarába hívatta a tudós szakembereket és rájuk bízta a naptár reformját. Így született meg 1582 októberében az új naptár, melynek szerényen saját nevét kölcsönözte: Íme az egész világon máig érvényes Gergely naptár! A tér- és időreform mellett ennek a pápának gondja volt azonban az egyetemi oktatásra is. A Szent Ignác alapította Collegium Romanum-ból alapította a mai Gergely egyetemet és vezetését a Jézus Társaságára bízta. Számos nemzeti kollégiumot is teremtett, köztük a magyart is 1578-ban Szántó (Arator) István jezsuita révén. Mindezen lépései, az idő és térbeli keret átfogó szemlélete, az oktatás megreformálása azt a célt szolgálta, hogy a tridenti zsinat szellemében megújítsa az egyházat. A Pápai Állam vezetőjeként állandó tárgyalásokat folytatott állam- és egyházfőkkel, amihez szüksége volt a térképekre, hogy világosan és pontosan lásson, egy olyan korban, melynek alapját a föld, a földterület képezte.

Pontosság az apróbb részletekig menően is

A bottega megfestette az itáliai régiókat és a területén fekvő nagyobb városokat. Ez utóbbiakat madártávlatból, mintha légifelvételt is tudtak volna készíteni már akkor. A régiók városai címereikkel jelennek meg, védőszentjük kíséretében és a történetük egy-egy jellemző mozzanatával. Milánó védőszentje Szent Ambrus Lombardia térségében. Mantua várostérképe mellett Nagy Szent Leó pápát látjuk, amint 452-ben a hunok ostroma elhárítására Attila követeivel tárgyal. Apulia, a mai Puglia régió felső részét Gargano hegye fölött Szent Mihály főangyal védelmezi. A hegyes Abruzzo térség nagyvárosa Aquila, a fölötte fekvő Marche tartomány, az egykori Picenium Macerata, a tengeri kikötős Ancona, a Szent Házat birtokló Loreto és Ascoli Piceno városait is bemutatja, természetesen térképeivel együtt. Az 1582-es politikai állapotok jórészt ma is érvényesek és azt is mutatják, hogy az itáliai félsziget mennyire egyetlen egység. Főbb régiós térképek még: Venezia, Friuli, Trentino, Alto-Adige, Lombardia, a Nápoly környéki Campania, Calabria, Sicilia Palermo, Siracusa, Messina városaival. A szigetek is megjelennek Szicília mellett: Szardínia, Elba, Málta, Korfu. Az egész térképsorozat nyitó darabja fölött latin írás olvasható: Italia totius orbis regio nobilissima, ami Gergely pápa értelmezése szerint: Itália a földkerekség legnemesebb régiója. A nobilis latin szó itt egyszerre jelenti a szépséget, a változatosságot, a művészetet, a kultúrát és a történelmet. Végül egy köszönet. Majd egymilliárd forint a restaurálás költsége és az összeget a Művészetpártolók Amerikai Köre ajánlotta fel és fizette ki. A társaság amerikai katolikusok nagylelkű adományozó köre, mely rendszeresen támogatja a Vatikáni Múzeumokat, melynek alapítása éve 1506, II. Gyula pápa alatt.