Ferenc pápa a La Croix-napilapnak:„Nem tárhatjuk ki a kapukat értelmetlenül”

A kereszténység kötelessége Európa számára a szolgálat. Lehetséges a keresztény-muzulmán együttélés. Az állam legyen laikus, a konfesszionális államoknak rossz végük van. A muzulmán nő viselhessen fejkendőt, egy katolikus pedig keresztet. Az evangelizáláshoz nem feltétlenül van szükség papokra. Ezek a főbb gondolatai annak az interjúnak, amelyet Ferenc pápa adott Guillaume Goubert-nek, a francia „La Croix” katolikus napilap igazgatójának és Sébastien Maillard-nak, az újság római tudósítójának. A beszélgetés az Osservatore Romano c. vatikáni napilap május 17-i számában jelent meg.

Az interjú első kérdései a következő témákkal foglalkoztak: Európa gyökerei, migráció, keresztény-muzulmán együttélés, az állam laicitása. A továbbiakban érintették a franciaországi részegyház helyzetét, a paphiányt, a család szinódus által hozott változásokat.

Az első kérdés így hangzott: Európáról szóló beszédeiben, amikor felidézi a földrész gyökereit, soha nem minősíti azokat keresztény gyökereknek. Az európai önazonosságot inkább dinamikusnak és multikulturálisnak nevezi. A „keresztény gyökerek” kifejezés nem megfelelő Európa számára?

A kereszténység feladata a szolgálat

Ferenc pápa: Többes számot kell használni, mivel Európának sok gyökere van. Amikor Európa keresztény gyökereiről szólnak, olykor félek a hangnemtől, ami lehet triumfalista vagy bosszúálló. Akkor pedig gyarmatosítássá válik. II. János Pál mindig nyugodt hangon beszélt Európa gyökereiről. Igen, Európának keresztény gyökerei vannak. A kereszténység feladata, hogy ezeket megöntözze, de a szolgálat szellemében, mint amilyen a lábmosás. A kereszténység feladata Európa számára a szolgálat. Erich Przywara (lengyel jezsuita teológus), Romano Guardini és Hans Urs von Balthasar nagy tanítómestere ezt tanítja nekünk: a kereszténység hozzájárulása egy kultúrához: Krisztus a lábmosással, vagyis szolgálattal és önátadással. Nem lehet gyarmatosító, kolonizáló hozzájárulás.

A „La Croix” francia katolikus napilap igazgatója következő kérdésében utalt Ferenc pápa április 16-i leszboszi útjára, amelynek fontos gesztusa volt, hogy menekültekkel együtt tért vissza Rómába. Európa képes-e ilyen sok migráns befogadására?

A migráció oka a háború és az éhség

Ferenc pápa: Helyes és felelősségteljes kérdés, mivel nem tárhatjuk szélesre a kapukat irracionális módon. Azonban az alapvető kérdés a következő: miért van ma ilyen sok migráns? Amikor három évvel ezelőtt Lampedusa-ba mentem, már akkor elkezdődött ez a folyamat. A kezdeti problémát a háborúk jelentik a Közel-keleten és Afrikában, valamint az afrikai kontines alulfejlettsége, amely éhséget teremt. Ha háborúk vannak, ez azért van, mert vannak fegyvergyártók – ezt meg lehet indokolni az önvédelemmel – és főleg azért, mert vannak fegyverkereskedők. Azért olyan nagy a munkanélküliség, mert hiányoznak a munkaalkalmat nyújtó befektetések, amire olyan nagy szüksége van Afrikának. Ez továbbá felveti a pénz bálványozásába süllyedt világgazdasági rendszer kérdését. Az emberiség javainak több mint 80%-a a lakosság mindössze 16%-ának kezében van. Egy teljesen szabad piac nem működőképes. A piac önmagában véve jó dolog, de szükség van rá, hogy az állam ellenőrizze és egyensúlyban tartsa. Ezt nevezik szociális piacgazdaságnak – mondta interjújában Ferenc pápa, majd visszatért a migráció témájára.

Gettókba zárás helyett integráció

A befogadás legrosszabb módja az integráció helyett a migránsok gettókba zárása. Brüsszelben a terroristák belgák voltak, migránsok gyermekei, akik gettókból származtak. Londonban az új polgármester (Sadiq Khan muzulmán politikus) egy székesegyházban tette le esküjét, és minden bizonnyal fogadja majd őt a királynő. Ez mutatja, mennyire fontos, hogy Európa ismét megtalálja integrációs képességét – fejtette ki a Szentatya. Megemlítette Nagy Szent Gergely példáját (590-604 között uralkodott), aki tárgyalt azokkal, akiket barbároknak hívtak, és akik később integrálódtak. Ez az integráció annál inkább szükséges ma, mivel Európa súlyos születéshiánnyal küzd, aminek oka a jólétre való önző törekvés. Demográfiai űr képződik. Franciaországban azonban, a családpolitikának köszönhetően ez a tendencia enyhébb.

Indokolt-e a pápa szerint a félelem, amelyet az iszlám Európában ébreszt? Hiszen a migránsok befogadásától való félelmet részben e vallás iránt érzett félelem táplálja.

Ferenc pápa erre a kérdésre a következőket válaszolta: „Nem hiszem, hogy ma létezik az iszlámtól való félelem, inkább a Daesh-től, az ún. Iszlám Államtól és hódításaitól való félelem, ami részben az iszlámból fakad. A hódítás eszméje valóban része az iszlámnak. De ugyanígy a hódítás eszméjével lehetne értelmezni Máté evangéliumának végét, amikor Jézus elküldi tanítványait minden nemzethez. A jelenlegi iszlám terrorizmussal kapcsolatban fel kellene tenni a kérdést, hogy hogyan exportálták a demokrácia egyfajta túlságosan nyugati modelljét olyan országokba, amelyekben erős hatalom uralkodott, mint Irakban. Vagy Líbiában, ahol törzsi struktúra áll fenn. Nem lehet előre haladni ennek a kultúrának a figyelembe vétele nélkül. Mint ahogy egy líbiai mondta nemrégen, „azelőtt volt egy Kadhafink, most ötven van belőle”.

Az interjú második részét hamarosan közreadjuk.