Ferenc pápa: A migránsok befogadása az ország helyzetétől és a kultúrától függ

A migránsok lehetőség szerinti nagylelkű befogadása, a szenvedők megérintése, a hit növekedésének elkísérése a vallási analfabetizmus korszakában, továbbá kreatív módon lendítsük fel a plébániák életét. Többek között ezekről a témákról szólt Ferenc pápa július 27-én a lengyel püspökökkel való találkozóján a krakkói székesegyházban. A hivatalos beszédet félretéve, a média kizárásával lezajlott baráti találkozó szövegét augusztus 2-án tették közzé.

A vallási relativizmus, az igazságtalanság uralta világban az irgalmasság megélése, a plébániai modell el nem múló értéke, Európa és a migránsok befogadásának a kihívása. Erre a négy témára vonatkozó kérdéseket tettek fel a lengyel püspökök a pápának. Ferenc pápa hosszan válaszolt a főpásztoroknak, de beszéde előtt egy imát mondott Zimowski érsek, az Egészségügy Pápai Tanácsa elhunyt elnökéért és Macharski bíborosért, akit a pápa meglátogatott július 28-án a krakkói kórházban és aki aztán 89 évesen augusztus 2-án hunyt el hosszú betegség után.

Érintsük meg embertársunkat, hogy vigaszt nyújtsunk

Az elkereszténytelenedés veszélyét Ferenc pápa a szekularizáció által született legsúlyosabb problémának nevezte. Az emberekhez való közelség, a Krisztus szenvedő testével való fizikai kapcsolat értékét jelölte ki követendő útnak. Megérinteni, tanítani, vigasztalni és közel állni Isten népéhez – ezek a legfontosabbak a püspök számára. Atyaként álljanak közel a papokhoz, különben nem lehet azt kérni a papoktól, hogy atyaként viselkedjenek a körülöttük levő emberek iránt. A közelség a kiselejtezés kultúrájának az ellentéte. A pápa felhívást intézett hozzájuk, hogy ne szorítsák peremre a fiatalokat és ne selejtezzék ki a nagyszülőket, a nép és a hit emlékezetét.

Az igazságtalanságtól beteg világ

A közelségre való felhívás visszatért a pápa második kérdésre adott válaszában is. Egy püspök azt kérdezte Ferenc pápától, hogy miként legyen az ember irgalmas egy olyan világban, amely a sok igazságtalanság miatt fojtogatóvá vált. VI. Pál, de mindenekelőtt II. János Pál, az „irgalmasság óriása” indított kiemelten erre a magatartásra – hangsúlyozta Ferenc pápa. Az egyensúlyt az irgalmasság teremti meg, amely testet ölt és jó dolgokat szül, amelyeket a keresztények építenek a társadalomban, a munkahelyen, a betegek között… Természetesen az a világ, amelyben darabokban zajlik a harmadik világháború, beteg az igazságtalanságok, a szeretethiány és a korrupció miatt. Ez olyan világ, amely a pénzimádás rabszolgája, ahol minden eladó és megvehető, még az emberek is…Ebben a világban még a gazdaság is megsemmisít, elősegíti a korrupciót és a fiataloknak nincs munkakultúrájuk, mert nem jutnak munkához – nyomatékosította a pápa.

A hit analfabétái

Ferenc pápa a vallási analfabetizmusról is szólt, amely elterjedt annak ellenére, hogy érzékelhető egy vallási ébredés is. A hit alapjainak hiánya elleni küzdelem fontos. A spirituális úton az egymással harmóniában levő ún. három nyelvvel kísérjük el az embereket: az értelem, a szív és a kéz nyelvével.

A plébánia nyitott és kreatív hely

A harmadik kérdés a plébániák szerepére vonatkozott. A pápa válasza nagyon világos volt. A plébánia mindig értékes, nem olyan struktúra, amelyet ki kell dobnunk az ablakon. Hivatása az, hogy a „befogadás” helye legyen az egyházi mozgalmak támogatásával és ne egy alternatíva. A plébániához nem szabad hozzá nyúlni, a kreativitás helye kell legyen és egyben viszonyítási pont, továbbá rendelkezzen a találékonyság képességével. Legyen önmagából kilépő plébánia, amely azonosulni tud az emberek nehézségeivel és ne plébánia-hivatalként viselkedjen – kérte a pápa.

Nagylelkűség a migránsokkal

Az utolsó kérdés Európa egy kényes pontját érintette: a menekültek és bevándorlók befogadását. Ferenc pápa elítélte a fegyverkereskedelmet, mint az embertömegek elvándorlásának fő okát, amely a konfliktusokhoz és háborúkhoz kötődik. Elítélte továbbá az ideológiai gyarmatosítást, mint pl. a gender-elméletet, amelyet az intézmények és a befolyásos országok pénzének köszönhetően terjesztenek. A migránsok befogadása az ország helyzetétől és a kultúrától függ. Azontúl, hogy sokat imádkozzunk értük, mindannyiunknak megvan a lehetősége, hogy nagylelkűek legyünk irántuk.