Ferenc pápa jubileum-szombati katekézise: Jézus a maga szerethető szeretetével győz meg

Június 18-án délelőtt tartotta meg Ferenc pápa a Szent Péter téren a júniusi rendkívüli jubileum-szombati általános kihallgatását, melynek katekézisében a megtérésről és a bűnbocsánatról, mint az isteni irgalmasság jeléről beszélt.

Az irgalmasság gondoskodó szeretet

„Feltámadása után Jézus többször megjelent az apostoloknak és Lukács evangéliumában halljuk tőle a megbízatást, melynek jegyében a tanítványoknak prédikálniuk kell az egész világ felé a megtérést és a bűnök bocsánatát. Ez a két szó összefoglalja Isten irántunk mutatott irgalmasságát, mellyel szeretettel gondjába vesz bennünket” – kezdte beszédét a pápa, melynek során ez alkalommal a megtérés, a conversio tartalmát fejtette ki.

A megtérés alapja az Úr szeretete és hűsége

„A megtérés gondolata jelen van az egész Bibliában, különleges módon a próféták tanításaiban, akik állandóan arra szólítják fel a népet, hogy térjen vissza az Úrhoz, kérjen bocsánatot és változtassa meg az életét. A megtérés a próféták értelmezésében a menetirány megváltoztatását jelentette, mely arra a meggyőződésre épült, hogy az Úr szeret bennünket és hűséges az ő szeretete. Jézus a megtérés kifejezését tette meg prédikációja első szavának: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak! (Mk 1,15). Ezekkel a szavakkal mutatkozik be a nép előtt, azt kérve tőlük, hogy szavát úgy fogadják, mint az Atya utolsó és végleges felhívását az emberiség felé (v.ö. Mk 12,1-11). A próféták felhívásaival szemben még inkább sürgeti a megtérés bensőséges jellegét, mely az egész személyt érint, szívét és lelkét. Változtassa meg a szívét az ember és egészen megújul”.

A megtérésre felhívás a közeledből indul

Amikor „Jézus megtérésre szólít fel, nem bíróként lép fel, hanem a közelből indul, a magára vett és velünk megosztott emberi természetből, az utcáról, otthonról, az asztal mellől. Az irgalmasság azok felé, akik rászorultak életük megváltoztatására, Jézus szeretetteli jelenlétéből indul, hogy bevonjon mindenkit az ő saját személyes üdvösségtörténetébe. Jézus a maga szerethető szeretetével győzte meg az embereket,  és így érintette meg az embereket szívük legmélyén, úgy, hogy ők megérezték az Isten vonzó szeretetét, ami életük megváltoztatására indította őket. Például Máté vagy Zakeus megtérése pontosan ezen a módon történt, mert megérezték Jézus szeretetét és rajta keresztül az Atyjáét. Az igazi megtérés akkor történik meg, amikor befogadjuk a kegyelem ajándékát. Ez a világos jele a hitelességnek”.

Tárjuk ki szívünk  ajtaját, a többit majd elvégzi ő

„Kedves testvéreim – folytatta a pápa – hányszor is érezzük a megtérés szükségességét, mely az egész személyünkre igényt tart! Hányszor is mondjuk: „Változtatnom kell, ez így nem mehet tovább! Az életem ezen az úton gyümölcs nélkül marad és így haszontalan, és én nem vagyok boldog!”. Jézus pedig mellettünk áll, kitárja a karjait és így szól hozzánk: „Gyere, gyere hozzám! Én elvégzem a munkát és boldoggá teszlek”. És mi, a magunk részéről tényleg hiszünk ebben? Mit gondoltok erről?” – tette fel a kérdést a pápa. És minthogy a hívek válasza nem volt egyértelmű, a pápa megjegyezte: „Most kevesebb tapsot hallok és nagyobb zajt. Nos, hisztek benne vagy nem? Erre egyértelmű válasz érkezett. „Sííí! Igen! Jézus velünk van és arra hív bennünket, hogy változtassuk meg az életünket. Jézus a Szentlelke által veti el bennünk ezt a nyugtalanságot, hogy változtassuk meg az életünket, hogy egy kicsit jobb legyen, mert csak ha megnyitjuk a szívünket az irgalmasság előtt, találunk rá az igazi életre és a valódi örömre. Ehhez ki kell tárnunk szívünk  ajtaját, a többit majd elvégzi ő. Ő mindent megtesz, nekünk csak a kaput kell megnyitni, hogy meggyógyítson és elindítson előre. Biztosíthatlak benneteket, hogy boldogok leszünk! – zárta Ferenc pápa katekézisét a júniusi rendkívüli jubileum-szombati általános kihallgatáson.