Ferenc pápa levélben köszöntötte Erdő Pétert a Pápai Magyar Intézet alapításának 75. évfordulója alkalmából

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 3 [name] => Vatikán [slug] => vatikan [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 3 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 7 [count] => 2387 [filter] => raw [term_order] => 13 [cat_ID] => 3 [category_count] => 2387 [category_description] => [cat_name] => Vatikán [category_nicename] => vatikan [category_parent] => 7 ) )

Ferenc pápa levélben köszöntötte Erdő Péter bíborost a Pápai Magyar Intézet alapításának 75. évfordulója alkalmából – tájékoztatta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hétfőn az MTI-t.

Az intézet a magyarországi kommunista rendszer idején sokszor szenvedett sérelmeket és került veszélybe, emiatt pedig “a Szentszéknél keresett és talált segítséget” – olvasható az MTI-hez is eljuttatott levélben.

“Most tehát örömmel értesültünk arról, hogy ez az intézet alapításának 75. évfordulóját ünnepli. Ezért ki szeretnénk fejezni iránta érzett jóindulatunkat és őszinte jókívánságainkat ezzel a levéllel, melyet hozzád intézünk, Tisztelendő Testvérünk, aki valamikor növendékként laktál ott, most pedig Magyarország prímása vagy, és ennek a pápai intézetnek a protektori tisztségét viseled” – írta Ferenc pápa a bíborosnak.

A magyar papnövendékek képzésére 1579-ben alapították meg Rómában a Magyar Kollégiumot, amely a rákövetkező évben egyesült a Német Kollégiummal, így jött létre a ma is működő Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum. A XIX. században merült fel a már felszentelt papok római továbbképzésének kérdése. Ebben közrejátszott, hogy 1881-ben megnyitották a Vatikáni Titkos Levéltárat, ezért sorra alakultak Rómában a vatikáni levéltári kutatásokat támogató nemzeti tudományos és kulturális intézetek.

A magyar történeti intézet létrehozásának fő szervezője Fraknói Vilmos (1843-1924) történetíró, nagyváradi kanonok volt, aki saját költségén építtetett villát Rómában erre a célra. Az épületben ma Magyarország szentszéki nagykövetsége működik.

A magyar állam 1927-ben vásárolta meg a Róma központjában álló, az itáliai barokk építészet egyik legnagyobb alakjának, Francesco Borromininak (1599-1667) a tervei alapján épült Falconieri-palotát. Itt kezdte meg működését 1928-ban a korábbi történeti intézetet is kiváltó Római Magyar Akadémia.

Az akadémián működő, de nagy mértékben autonóm papi osztály 1940-ben önállósult, amikor XII. Piusz pápa megalapította a Pápai Magyar Intézetet, engedélyezve számára a “pápai” elnevezés használatát.


Tisztelendő testvérünknek,

Erdő Péter bíboros,
Esztergom-budapesti érseknek,
Magyarország Prímásának

Róma ősi és nagyhírű városában a keresztény hit számos bizonyságát találjuk: nem csupán az Apostolok és más szentek tiszteletreméltó földi maradványait és a Római Pápa székét, hanem sok pápai egyetemet és egyéb katolikus intézetet is, ahol az Egyház hitét és tanítását nagy igyekezettel és következetesen oktatják. Nem csoda hát, ha sok nemzet itt keresett olyan helyet, ahol magasabb tanulmányokat folytató, kiváló fiai tartósan lakhatnak.

Ezek közé a házak közé tartozik a tiszteletreméltó elődünk, XII. Pius által 1940. július 16-án alapított Pápai Magyar Egyházi Intézet is. A későbbi időkben, azok miatt a különféle nehézségek miatt, amelyeket a magyarországi kommunista rendszer okozott, nem csupán a Katolikus Egyháznak abban a nemes nemzetben élő pásztorai és hívei, hanem ez a római intézet is sérelmeket szenvedett és veszélybe került. Ezek miatt akkor a Szentszéknél keresett és talált segítséget.

Most tehát örömmel értesültünk arról, hogy ez az Intézet alapításának 75. évfordulóját ünnepli. Ezért ki szeretnénk fejezni iránta érzett jóindulatunkat és őszinte jókívánságainkat ezzel a levéllel, melyet hozzád intézünk, Tisztelendő Testvérünk, aki valamikor növendékként laktál ott, most pedig Magyarország Prímása vagy és ennek a Pápai Intézetnek a protektori tisztségét viseled.

Azt kívánjuk, hogy a Pápai Magyar Egyházi Intézet a jövőben is a lehető legjobban segítse minden ott élő magyar pap és más növendék szellemi és lelki előrehaladását, a Katolikus Egyházzal és a Római Pápával való mind szorosabb közösségét.

Végezetül a Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Szent István első magyar király és a többi magyar szentek és boldogok hathatós közbenjárását kérve esdeklő imáinkkal kísérjük a Pápai Magyar Egyházi Intézet minden hajdani, jelenlegi és jövendő növendékét, jótevőjét, valamint a hozzá tartozó személyeket, és szeretettel adjuk a mennyei kegyelmet hirdető és jóindulatunkat kifejező apostoli áldásunkat, először is neked, Tisztelendő Testvérünk, és azt kívánjuk, hogy áldásunk általad jusson el hozzájuk is ezzel a levéllel együtt.

Kelt a Vatikáni Palotában, 2016. április 15-én, az Irgalmasság Szentévében, pápaságunk negyedik esztendejében,

Ferenc