Irgalmasság – ez a húsvéti szent három nap teste és lelke. Erre az értékre összpontosít Ferenc pápa akaratából az egyetemes egyház az idei évben. Virágvasárnap is megmutatkozott a jubileumi év e lenyomata. A szenvedéstörténet minden gyötrelmét Krisztus végtelen szeretete oldja fel, aki mindent megbocsát és befed irgalmasságával, abban a pillanatban is, amikor végtelen mértékű a fájdalom.
Nekem is szükségem van arra, hogy az Úr megtisztítson
A Nagyhét egy olyan Isten története, aki az ember iránti szeretete miatt vállalta, hogy kiüresíti önmagát. Ennek a csúcspontja Nagycsütörtök, amikor Ferenc pápa lehajol, hogy megmossa és megcsókolja a társadalmilag kiselejtezettek lábát. A szentévben visszatér alázatos szavainak emléke, amikor a római Rebibbia börtön elítéltjeihez szólva elmondta: „Nekem is szükségem van arra, hogy az Úr megtisztítson. Imádkozzatok ezért a szentmisén, hogy az Úr lemossa az én szennyemet, hogy nálatok is nagyobb rabszolgává váljak az emberek szolgálatában, ahogy Jézus tette.”
Elmélkedjünk az utolsó órákról
A rabszolgaság a hatóságok „közönye” miatt kegyetlen látvánnyá válik a Golgotán. Erről elmélkedik az egyház Nagypéntek hosszú óráiban Ferenc pápával a vatikáni bazilikában a Kereszt előtti hódolat és a szentáldozás szertartása során, majd este negyed 10-től a Via Crucis-on a Colosseumnál. Nagyszombat éjszakája, a „minden virrasztás Anyja” a víz és a tűz megáldásának rítusával megelőlegezi a Feltámadással születő új életet. A szertartást Ferenc pápa vezeti a Szent Péter bazilikában este fél 9-től. Húsvétvasárnap, március 27-én délelőtt 10 órakor a pápa a Szent Péter téren mutat be szentmisét, majd délben a vatikáni bazilika központi loggiájáról ad Urbi et Orbi áldást a városra és a világra.
Lépjünk túl saját megszokott kényelmünkön, lustaságunkon és közönyünkön
A Nagyhét kezdete tehát a misztérium kapuja, amely a Cenákulum és a sír között azt kéri a hittől, hogy legyen tűz és ne állott víz. Vegyük komolyan kereszténységünket és éljünk hívő emberként – írja Ferenc pápa március 21-ei Twitter-üzenetében. Ennek magyarázatát egy éve a virrasztás során fejtette ki: „Belépni a misztériumba azt jelenti, hogy túllépünk saját megszokott kényelmünkön, lustaságunkon és közönyünkön, amelyek megfékeznek minket és elindulunk az igazság, a szépség és a szeretet kutatására. Keressük a nem nyilvánvaló és nem banális válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek válságba sodorják hitünket, hűségünket és értelmünket.”
(sv)