„Globális méreteket öltött akcióról van szó”

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 144 [name] => Kiemelt [slug] => kiemelt [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 144 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 0 [count] => 2699 [filter] => raw [term_order] => 66 [cat_ID] => 144 [category_count] => 2699 [category_description] => [cat_name] => Kiemelt [category_nicename] => kiemelt [category_parent] => 0 ) [1] => WP_Term Object ( [term_id] => 12 [name] => Világ [slug] => vilag [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 12 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 7 [count] => 3080 [filter] => raw [term_order] => 14 [cat_ID] => 12 [category_count] => 3080 [category_description] => [cat_name] => Világ [category_nicename] => vilag [category_parent] => 7 ) )

Exkluzív villáminterjú Hölvényi György EU képviselővel az Iszlám Államot népirtás miatt elítélő rezolúcióról

2016. február 4-én Strassburgban történelmi fontosságú állásfoglalást, rezolúciót adott ki az Európai Parlament (EP). Ebben az ISIS, Iszlám Állam által végrehajtott tömeggyilkosságokat, bűncselekményeket genocídiumnak, népirtásnak, háborús bűnnek, s az emberiség elleni bűncselekménynek minősítette. Az EU Parlament felkéri a tagállamokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban nyújtsanak támogatást és védelmet, beleértve a katonai védelmet és támogatást is az érintett, fenyegetett népcsoportoknak. Az állásfoglalás jogi eljárást helyez kilátásba olyan államokkal és magánszemélyekkel szemben, akik támogatják a „bűnszervezetet”. Egyúttal arra kéri a tagállamokat, minden eszközzel akadályozzák meg, hogy európai polgárok csatlakozhassanak az ISIS-hez. Az Európai Parlament hangsúlyozta: az ISIS/Daesh népirtást folytat közel-keleti keresztyének és jezidák, és más vallási, etnikai kisebbségek ellen. A Parlament kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy támogassa a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt azt a jogvitát, ami népirtásnak kívánja minősíteni az ISIS bűncselekményeit, tömegirtását. E jelentős rezolúció létrejöttéről kérdezzük Hölvényi György (FIDESZ/KDNP) EU parlamenti képviselőt, aki kezdetektől fogva dolgozott egy ilyen határozat elfogadásán.

Képviselő úr, milyen út vezetett eddig az eredményig?

A határozat elfogadása egyfelől egy szimbolikus politikai állomás, amelyre nagyon vártak maguk a közel-keleti keresztyének is. Az elképzelés megszületése tehát rájuk vezethető vissza. Az EP képviselőiként a kezdeményező képviselőtársaimmal együtt először a helyszínen, Irakban szembesültem a népirtás kimondására vonatkozó igénnyel.

Ezt a segélykiáltást erősítette fel a civil világ, magam is értesültem az aláírásgyűjtésről. Nem elhanyagolható szempont a végkifejlet szempontjából, hogy ennyi támogató állt az ügy mögé világ- és Európa-szerte.

Az Európai Néppárt frakciója aztán politikai szempontból is akcióba lendült a Parlamentben, és jogász szakértők bevonásával egy tervezetet tett le először a saját képviselőcsoport asztalára. Miután itt egyetértés született a politikai célokról, egyáltalán az ügy vállalhatóságáról, meg kellett nyerni a nagyobb politikai táborokat. Nyilván ez Brüsszelben nem kis feladat, de az ISIS mindent felülmúló brutalitását ma már nem tagadhatja el semmilyen komoly politikai erő.

Az aprólékos előkészítő munka végeredményénél érdemes utalni arra, hogy azért általában kevés precedenst látunk világos politikai egyetértésre olyan kényes kérdésben, mint egy népirtás megítélése. Gondoljunk csak arra, milyen összehangolt erőfeszítést, ha úgy tetszik, lobbizást igényel egy genocídium napirenden tartása akár politikai, akár jogi értelemben. Ennek jó példája az örmények éppen egy évszázados küzdelme a saját szenvedésük nemzetközi elismertetéséért, politikai elfogadtatásáért.

Hölvényi úr, mennyire várható, hogy végre lesznek konkrét lépések, s ki fogja ezeket foganatosítani? Mit érnek ugyanis a határozatok, ha csak írott malasztok maradnak, kiváltképpen olyan súlyos konfliktusban, mint a közel-keleti?

Az EP elsősorban politikai irányt szabott e kérdésben. Most a tagállamokon a sor, hogy jogrendjükben érvényesítsék az uniós szinten elfogadott elveket. Mindenekelőtt az egyes kormányokat és az ENSZ BT tagjait kell, hogy határozottabb cselekvésre ösztönözze, mind a nemzeti törvényhozási gyakorlatukat, mind a nemzetközi fórumokon képviselt elveiket illetően.

Az EP természetesen széles politikai felhatalmazással rendelkező, és meghatározó szereplő a nemzetközi színtéren, tehát alkalmas fórum arra, hogy az ENSZ-nek, és különösen a Biztonsági Tanács tagjainak a figyelmét érdemben felhívja erre a globális mérteket öltött agresszióra.

A genocídium az egyik legsúlyosabb kategória a nemzetközi büntetőjogban, amelynek definícióját az ENSZ 1948-as népirtásról szóló konvenciója írja le. A tények kimondása egy állomás az ISIS elleni jogi lépések kibővítése érdekében. A jogi érvényszerzés nyilván nem az EP hatásköre. Amint utaltam rá, itt az egyes meghatározó hatalmak, az ENSZ BT tud például újabb lökést adni ennek a folyamatnak. Valamelyest optimista vagyok, ha látom, mennyire előtérbe került a terrorizmus elleni küzdelem kontinensünk országaiban is.

Ön szerint hogyan érintheti ez a határozat a szenvedőket, a szíriai és iraki keresztyéneket, jezidákat, shíitákat, s másokat, hogy érzékeljék, nincsenek magukra hagyva? Miként szereznek erről tudomást az agyonmanipulált sajtó és más akadályozó érdekek ellenére?

Louis Raphael Sako iraki káld pátriárka levélben kérte erre a politikai kiállásra a képviselőket, utalva rá, hogy a szenvedőknek ilyen formán is sokat jelent az európai szolidaritás.

Holvenyi_Gyorgy_EU250Maguk az egyházak és vallási-etnikai közösségek tudnak a népirtás elismertetéséért folytatott európai harcunkról, hiszen ők ösztönözték a folyamatot. A közösségek belső csatornái fontosak tehát a jó hír közlésekor. Hogy a tömegmédiát nem a keresztyén-, és vallásüldözésről szóló hírek uralják, az szinte már természetes. Ezzel együtt ezúttal úgy éreztem, hogy a mainstream média, a meghatározó közvélemény formálók is felfigyeltek erre a határozatunkra. Már ezért is megérte a küzdelem.

Az üldözött közösségeket most gazdasági és humanitárius vonalon kell továbbra is fokozottan segíteni. A helyi vezetők konkrét és kidolgozott terveket tettek le az asztalra ezekre vonatkozóan. Az EU jelentős forrásokat különített el a közel-keleti humanitárius válság kezelésére. Európának igen széles eszköztára van, mindenekelőtt gazdasági értelemben. A segélyprogramok volumene ma is jelentős, még ha nem is ismert általánosan ez az aktivitás. De Európában igenis kell, hogy legyen kapacitás és tudás a segélyprogramok jelentős fokozására. Kulturális rokonságunk miatt a felelősségünk is sokkal nagyobb, ha segítségnyújtásról van szó. Hónapok óta hangsúlyoztam iraki tapasztalataim alapján, az EU-nak arra van tényleges hatásköre, hogy konkrét projektekkel segítse a közösségek megtartását hazájukban vagy térségükben. Ennek legközvetlenebb módja a lakhatási, oktatási vagy foglalkoztatási programok jelentős kiterjesztése, az őshonos és ma már fenyegetett közösségek említett elképzeléseit figyelembe véve.

Képviselő úr, köszönöm, hogy e jelentős döntés elfogadását követően alkalmat adott a beszélgetésre. Remélhetőleg az EP megtalálja azokat az eszközöket, személyeket, intézményeket, anyagi forrásokat, nemzetközi humanitárius szervezeteket, amelyek segítik legalább enyhíteni a népirtás miatt napi rettegésben élők lelki és testi szükségleteit, s hozzájárul a szülőföldjükön maradáshoz, majd az otthoni boldoguláshoz. Addig rengeteg a teendő. Hölvényi úr szavai felidézik bennem a kisebbségi jogokat, így a közel-keleti keresztyének jogait védő Charta létrehozójának, Hasszan Ibn Talal jordániai hercegnek a médiaüzenetét.  A három éve az IS terror elől menekülőknek, a szíriai és iraki keresztyéneknek ezt mondta: „Ne hagyjátok el földeteket, hiszen nélkületek nincs arab kultúra. Hamarabb itt voltatok, mint az iszlám!”. Az ilyen közel-keleti hangokra is nagy szükség van!

Hölvényi György Budapesten született (1962), nős, három gyermek édesapja. Az ELTE TFK-n szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát, majd a BGF-en idegenforgalmi szakközgazdász képzettséget. Németországban, Angliában vett részt kiegészítő képzéseken. Alapító tagja a KDNP-nek (1989), az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió alapító elnöke, a Barankovics Akadémia Alapítvány Kuratóriumának tagja, majd egy ideig elnöke is volt. 2012-2014 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. 2009-2014. az Európai Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament, tanácsosa, a Kultúrák Közötti Párbeszéd program vezetője. 2014-től az Európai Parlament képviselője. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport tagjaként különféle bizottságok munkájában vesz részt, így egyebek között a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban, a Kulturális és Oktatási Bizottságban, a Petíciós Bizottságban.

Dr. Békeffy Lajos