Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy emlékezzünk az üdvösség ingyenességére, Isten közelségére és az irgalmasság testi és lelki cselekedeteire, melyeket vár tőlünk. Ezáltal olyan emberekké válunk, akik segítik kinyitni az ajtót önmaguk és mások előtt. Erről beszélt Ferenc pápa reggeli homíliájában. Szentbeszédében többek közt a mai egyházra tekintve a pásztorok, papok felelősségére mutatott rá. A Szentatya fölidézte, hogy hazájában, Argentínában sokszor hallott olyan plébánosokról, akik nem keresztelték meg a leányanyák gyermekeit, mert nem egyházi házasságból születtek. Bezárták az ajtót, megbotránkoztatták Isten népét. Mert ezeknek a plébánosoknak a szíve elvesztette a megismerés kulcsát. Anélkül, hogy túl messzire mennénk térben és időben – folytatta homíliáját Ferenc pápa -, három hónappal ezelőtt valamelyik ország egy városában történt: egy édesanya szerette volna megkeresztelni újszülött kisfiát, de ő polgári házasságban élt egy elválttal. A plébános ezt mondta: „Igen, megkeresztelem a gyereket. De a férjed elvált, maradjon kint, nem lehet jelen a szertartáson”. Ez a jelenlegi világban történt. A farizeusok, a törvénytudók nem a régi időkhöz tartoznak, ma is sok van belőlük. A Szentatya végül hozzátette: ezért kell imádkozni értünk, pásztorokért. Imádkozni, hogy ne veszítsük el a megismerés kulcsát és ne csukjuk be az ajtót előttünk és azok előtt, akik be akarnak lépni.
