Interjú Somorjai Ádám bencés atyával a kommunizmus és a kelet-európai egyházak kapcsolatáról megjelent könyvről

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 8 [name] => Magyarság [slug] => magyarsag [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 8 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 7 [count] => 3997 [filter] => raw [term_order] => 12 [cat_ID] => 8 [category_count] => 3997 [category_description] => [cat_name] => Magyarság [category_nicename] => magyarsag [category_parent] => 7 ) )

Április 21-én csütörtök este a római Pápai Gergely egyetemen egyik nagy aulájában mutatták be „A Katolikus Egyház és a kommunizmus – Közép-Kelet Európában és a Szovjetunióban” címmel megjelent olasz nyelvű gyűjteményes kötetet. A 800 oldalas vaskos könyvben 19 szerző tanulmánya ismerteti az egykori szovjet birodalom és a leigázott, hozzákapcsolt közép-európai nemzetek szenvedéseit, a katolikus egyház kálváriáját és tanúságtételét. A kötetben a romániai római katolikus egyház helyzetét Tempfli Imre atya írása ismerteti, míg a magyarországi helyzetet P. Somorjai Ádám bencés atya tanulmánya mutatja be.

Szeretettel köszöntöm a stúdiónkban Somorjai Ádám atyát, aki arra kérek, hogy mutassa be ezt a páratlan, a maga nemében eddig egyedülálló könyvet.

Rómában számos rendezvény várja az érdeklődőket, így van ez a pápai egyetemeken is. A Pápai Gergely Egyetem – a rendszeres egyetemi tevékenység mellett – hetente több figyelemreméltó programmal várja az érdeklődőket. Ezért is nagy eredmény, hogy térségünk közelmúltjának egyháztörténetét egy vastag, majd nyolcszáz oldalas kötetben tárgyaló művet telt házban, az egyetem egyik nagy előadótermében, mintegy 80 személy jelenlétében mutattak be.

Ki volt a könyvbemutató főelőadója és a milyen témákon keresztül mutatta be a kötetet?

Cyril Vasil’ szlovák jezsuita, a Keleti Kongregáció érsek titkára, aki abban a Csehszlovákiában született, amelyben az állam feloszlatta a görög katolikusokat – s ez volt a helyzet egészen 1968-ig, a prágai tavaszig –, saját élményei és a szlovákiai egyházi tapasztalatok tükrében szólt. Mondanivalójának lényegét kétszer is kifejtette: ahhoz, hogy térségünk meg tudjon tisztulni, szükség lenne arra, hogy azok, akik tévedtek, bevallják tévedésüket és megbocsátást kérjenek. Addig azonban, amíg azok, akik évtizedeken át tévesen gyakorolták a politikai hatalmat, továbbra is azt hajtogatják, hogy mindez jogos és helyes volt, úgy nézünk ki, mint tavasszal: elolvadt ugyan a hó, de a rengeteg víz miatt sártengeren, sőt, mocsárban élünk. Hiába telt volna tehát el negyedszázadnyi idő a csodák éve, az Annus mirabilis óta még mindig a feldolgozatlan félmúlt sarában cuppogunk? Eszembe jut Paskai László bíboros úr egyik interjúja eme rendszervált(oz)ás környékén: az újságíró megbocsátást követelt, hiszen a katolikusok a bűnök alóli feloldozást, a megbocsátást hirdetik. Igen, mondta a filozófiaprofesszor és főpap, de a gyónás szertartása a bűnbevallással kezdődik és ez a feltétele annak, hogy a pap az isteni irgalmasság nevében feloldozást adjon.

Ki képviselte a történész szakmát tudományos szinten a könyvbemutatón?

A könyvbemutató másik szakmai előadója Rita Tolomeo, a római Sapienzia Tudományegyetem tanszékvezető professzora, akinek szakterülete éppen Kelet-Európa története. Tolomeo asszony, aki 2012 óta a Pápai Egyháztörténeti Bizottság tagja, ismertetését a fogalom tisztázásával kezdte. Mi is az, hogy Kelet-Európa? Mi is az, hogy Kelet-Közép-Európa?  Azt a most már történeti tényt jelenti, hogy a II. Világháborút követően a szovjet vörös hadsereg megszállta ezeket a területeket és a moszkvai kommunisták átvették a hatalmat: Közép-Európát Kelet-Európához csatolták. Gyakorlatilag tehát ez a földrajzi régiómegjelölés azt jelenti, hogy minden, amit elfoglaltak a szovjet csapatok, másképpen megfogalmazva: minden, ami nem Nyugat-Európa.

Milyen értelmezésre vezet bennünket ez a könyvbemutató?

Úgy véljük, hogy a keleti kongregáció érsek-titkárának a megállapítása eligazító erejű lehet a mai politikai közéletet látva, amikor Brüsszellel vitázunk, vagy arra a tényre, hogy az Európai Unióban legalább két nagy államcsoport van, egyik a nyugati, a másik a keleti. Eltérő életérzés, eltérő történelmi tapasztalat. A félmúlt még csontig hat, meghatározza gondolatainkat és hétköznapjainkat.

Mik a további tervek, lesz valami folytatás?

Örömmel láthatjuk, hogy a Pápai Gergely Egyetemen a lengyel Jan Mikrut atya, történelem professzor körül lelkes csapat dolgozik azon, hogy térségünk egyházának tapasztalatait átadják a tudásra szomjazó következő nemzedékeknek. Ez a kötet ugyanis egy új sorozat első tagja, a másodikat őszre várjuk: térségünk vértanúinak és hitvallóinak hiteles történetét, több mint 19 szerzőtől, egy kötetben, egy nyelven: olaszul.

Ádám atya, köszönöm a tanulmánykötet cikkét és a beszélgetést.

 A Katolikus Egyház és a kommunizmus Kelet-Közép-Európában és a Szovjetunióban 19 szerző közreműködésével szerkesztette Jan Mikrut atya, Verona, Gabrielli Editori 2016, 797 lap.

(vl)