Ferenc pápa a szerdai audiencián a megtisztulás fontosságáról elmélkedett a leprás meggyógyításának jézusi csodája alapján (vö. Lk 5,12-16). „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem” (Lk 5,12): ezzel a kéréssel fordul egy leprás Jézushoz. Ez a férfi nem csupán gyógyulást, hanem megtisztulást kér, vagyis hogy teljesen, testben-lélekben egyaránt visszanyerje egészségét. A leprát ugyanis isteni átoknak, súlyos tisztátalanságnak tartották abban az időben. A leprásoknak távol kellett tartani magukat mindenkitől: nem léphettek be a templomba, távol kellett maradniuk Istentől és az emberektől. Szomorú élet jutott nekik – állapította meg a Szentatya.

Jézus előtt állva elég pár szó, csak bízzunk mindenhatóságában és jóságában

Ennek ellenére a leprás nem törődött bele sem a betegségébe, sem pedig az előírásokba, amelyek kitaszítottá tették. Azért, hogy eljusson Jézushoz, nem félt megszegni a törvényt és bement a városba – ami ugye tiltva volt neki -, és amikor megtalálta Jézust, arcra borult előtte és kérlelte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem” (ld. 12). Mindaz, amit ez a tisztátalannak tartott ember tesz és mond nem más, mint hite kifejeződése. Felismeri Jézus hatalmát: biztos benne, hogy meg tudja gyógyítani őt és minden az akaratától függ. Hite erejével képes áttörni minden konvenciót és keresni a találkozást Jézussal, majd térdre ereszkedik előtte és „Uramnak” nevezi őt.  A leprás könyörgése megmutatja nekünk, hogy amikor Jézus előtt állunk, nem kell hosszadalmas beszédbe bonyolódnunk. Elég pár szó, csak bízzunk teljesen mindenhatóságában és jóságában. Isten akaratára bízni magunkat azt jelenti, hogy végtelen irgalmasságába helyezkedünk.

Esténként mi is kérjük az Urat, hogy tisztítson meg minket

Ferenc pápa ekkor egy személyes vallomást tett: este, lefekvés előtt mindig egy rövid imát mond, mely így szól: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem”. Ezután elmond öt Miatyánkot, egyet-egyet Jézus minden sebére, mert Jézus sebeivel tisztított meg minket. A Szentatya azt kérte a hívektől, hogy ők is kövessék példáját az esti imában, hiszen Jézus mindig meghallgat minket.

Érintsük meg a szegény embert, akinek adakozunk

Visszatérve a leprás meggyógyítására, a pápa elmondta: Jézusra mély hatást tett ez az ember. Márk evangéliuma aláhúzza, hogy „könyörületre indulva feléje nyújtotta a kezét, megérintette és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” (vö. Mk 1,41). Jézus ezzel a gesztusával megszegi Mózes törvényét, mely előírta, hogy tilos megközelíteni a leprásokat. Jézus azonban kinyújtja felé a kezét és meg is érinti őt. Hányszor találkozunk mi is szegényekkel útközben! Lehetünk nagylelkűek, érezhetünk szánalmat, de általában nem érintjük meg a személyt. Pénzt adunk neki, de nem akarjuk megérinteni a kezét és csak odavetjük az érmét. Elfeledkezünk róla, hogy a szegény ember Krisztus teste!

Jézus arra tanít minket, hogy ne féljünk megérinteni a szegény és kirekesztett embert, mert Ő rejtőzik bennük. Amikor megérintjük a szegényt, megtisztulhatunk képmutatásunktól. Megérinteni a kitaszítottakat. A pápa kötetlen szavakkal a menekültek befogadására buzdított, mondván: sokan azt gondolják, jobb lett volna, ha hazájukban maradnak, de ott nagyon szenvedtek. Tekintsük őket testvéreinknek, mert a keresztény ember nem zár ki senkit, mindenkit befogad.

A jézusi csodás gyógyítás tanulságai

Jézus, miután meggyógyítja a leprást, meghagyja neki, hogy senkinek se szóljon. „Menj inkább, mutasd meg magad a papnak és ajánld föl tisztulásodért az áldozatot, amint Mózes rendelte, bizonyságul nekik” (ld. 14). Ezzel Jézus legalább három dologra hívja fel a figyelmünket. Az első, hogy a bennünk működő kegyelem nem keresi a szenzációt. Általában diszkréten és csöndben cselekszik. A második, hogy gyógyulása hivatalos elismerése és az áldozat bemutatása után a leprást visszafogadják a hívők közösségébe és a társadalmi életbe. Újra beilleszkedése teljessé teszi gyógyulását. Végül pedig azzal, hogy a leprás a papok elé áll, tanúságot tesz Jézusról és messiási hatalmáról. Jézus együttérzésének ereje, mellyel meggyógyította a leprást, hitét megnyitotta a küldetés előtt. Kitaszított volt, most egy lett közülünk – tette hozzá a pápa.

Imádkozzunk megtisztulásunkért

Katekézise végén Ferenc pápa azt kérte, hogy mindenki gondoljon saját nyomorúságaira, őszintén. Hányszor igyekszünk képmutatóan takargatni azokat. Éppen ekkor kell egyedül letérdelnünk Isten elé és imádkozni: „Uram, ha akarsz, megtisztíthatsz engem!” Minden este, lefekvéskor imádkozzuk el ezt a szép imát: „Uram, ha akarsz, megtisztíthatsz engem!” – ismételte végezetül a pápa.