Megjelent Ferenc pápa apostoli buzdítása

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 144 [name] => Kiemelt [slug] => kiemelt [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 144 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 0 [count] => 2751 [filter] => raw [term_order] => 66 [cat_ID] => 144 [category_count] => 2751 [category_description] => [cat_name] => Kiemelt [category_nicename] => kiemelt [category_parent] => 0 ) )

Megjelent Ferenc pápa apostoli buzdítása a családról és házasságról. Ferenc pápa integrációt, pozitív jövőképet és reményt szorgalmaz a mai világ és társadalom problémái közepette élő családok számára. Ezt mondta a bécsi érsek A szeretet öröme kezdetű apostoli buzdítás vatikáni bemutatásán, pénteken. Az apostoli buzdítás ítélkezés helyett “kísérést” szorgalmaz az elvált és polgárilag újraházasodott hívők számára. Valamint elutasítja a homoszexuális emberekkel szembeni diszkrimináció minden formáját. A több mint kétszázhatvan oldalas dokumentum a Vatikánban 2014 októberében tartott rendkívüli, valamint a 2015 októberében rendezett rendes püspöki szinódus zárójelentéseinek szélesebb rendszerben való összefoglalását és ezek kiegészítését tartalmazza az egyházfő részéről.


A család-dokumentum az irgalmasság jubileum összefüggésében

Baldisseri bíboros felszólásában a pápai buzdítás címéről, értelmezési kulcsáról, szerkezetéről és a tanítás kiemelkedő pontjairól beszélt. A pápa március 19-én, Szent József ünnepén írta alá az apostoli buzdítását, de a húsvéti ünnepek miatt annak bemutatójára csak az irgalmasság vasárnapja után került sor. Jelentősnek nevezte a bíboros a tényt, hogy a buzdítás éppen az irgalmasság jubileumi évében jelenik meg, ezt maga a pápa is hangsúlyozza, hiszen háromszor utal a szentévet megnyitó bullára. A dokumentum mintegy megkoronázza a kétlépcsős szinódusi munkát, mely a család intézményének összes dimenzióját érintette. „A konfliktus és erőszak megjelölte mai világban szükség van a kiengesztelődésre és a megbocsátásra, amit az emberi élet alapsejtjében, a családban kell elkezdeni”.

A cím folytonosságra utal az evangélium és a család között

Az Amoris Laetitia buzdítás címe teljesen összhangban van az Evangelii Gaudium címével és irányt is jelez: az egyház az evangélium örömétől a családban megélt szeretet felé tart, hiszen mindkét latin szó – amor és laetitia – az örömet jelentik. A szinódusi útvonal a családi élet szépségét mutatta fel, amikor a szeretetről beszélt. Ez a szeretet képezi ugyanis a családi intézmény fundamentumát, mert az Isten maga a szeretet három személyben és a Szentháromság nem magány. „A szinódusi atyák hozzászólásainak egésze, amit nagy figyelemmel hallgattam, úgy tűnt nekem – írja a pápa a bevezető 4. pontban – mint egy értékes poliéder” és ez a megközelítés a részegyházak tapasztalatainak és különböző szempontjainak a sokféleségére utal.

Időt hagyni a folyamatoknak

Baldisseri bíboros utalt a pápa egyik hangsúlyozott alapelvére, ami szerint „az idő felülmúlja a teret”, vagyis idő szükséges a folyamatokhoz. Másfelől pedig különféle körülményekre kell tekintettel lenni és ebből adódóan megoldást találni rájuk. A buzdítás ebben az összefüggésben három időbeli folyamatot emel ki: a házasságra előkészítés, a gyermekek nevelése és a családot ért gyász feldolgozásának az időszakát.

A buzdítás értelmezési kulcsa 

Teljesen összhangban az egyház jubileumi évével, a dokumentum ennek megfelelő értelmezési kulcsa – ahogy a pápa maga megfogalmazza – „a lelkipásztori irgalmasság logikája” (AL, 307-312). A pápa főként a III. fejezetben világosan leszögezi az egyháznak a tanítását a házasságról és a családról, mint ami „feladhatatlan eszmény”. A fiatalokhoz szólva kijelenti: „Azért, hogy elkerüljünk minden téves értelmezést, emlékeztetek arra, hogy az egyház semmiféle módon nem mondhat le a házasság eszményéről, mint egy isteni terv nagyszerűségéről, továbbá a tévedések lelkipásztori kezelésénél ma sokkal fontosabb az a lelkipásztori erőfeszítés, mely megszilárdítja a házasságokat (AL,307). Másfelől pedig a pápa nem felejti el, hogy figyelemmel forduljon a családok törékenysége felé. Anélkül, hogy kisebbítenénk az evangéliumi ideált, irgalommal és türelemmel kell elkísérni az emberek növekedésének lehetséges szakaszait, úgy, hogy helyet hagyunk az Úr irgalmassága számára (AL, 308).

Az apostoli buzdítás szerkezeti felépítése 

A közel 250 oldalas kis füzet formátumát rendes írólapra átfordítva, a buzdítás 86 sűrűn gépelt oldalt jelent, tehát terjedelmes munka. Ferenc pápa a múlt év októberében végetért rendes család-szinódus után mintegy négy hónap alatt írta meg a buzdítást, döntő mértékben támaszkodva a szinódus záródokumentumára. Kilenc fejezet tárgyal a szeretet örvendezéséről a következő témákat érintve:

1.       Isten Szava világosságánál (8 – 30)

2.       A családok valósága és kihívásai (31 – 57)

3.       Jézusra fordított tekintet: a család hivatása (58 – 88)

4.       A szeretet a házasságban (89 – 164)

5.       A szeretet, mely termékennyé válik (165 – 198)

6.       Néhány lelkipásztori távlat (199 – 258)

7.       Megerősíteni e gyermekek nevelését (259 – 290)

8.       Elkísérni, megkülönböztetni és integrálni a törékenységet (291 – 312)

9.       Házastársi és családi spiritualitás (313 – 325)

A dokumentumot a már ismert imádság zárja a Szent Családhoz és 391 lábjegyzet pontosítja a pápa mondanivalóját és adja meg a hivatkozásokat. Ferenc pápa a bevezető részben megadja a szöveg hosszúságának a magyarázatát. A szinódusi út megfontolásait az apostoli buzdítás csak úgy tudta értelmezni, hogy nem csak a szoros értelemben vett családi témákkal foglalkozott, hanem sok más egyéb kérdéssel is. Éppen ezek nyugodt és átgondolt bemutatása nagyobb terjedelmet igényel.

Az apostoli buzdítás forrásai

Ferenc pápa „Amoris laetitia” kezdetű szinódus utáni buzdítása valójában egy jeles összefoglalása eddigi pápaságának, amennyiben egy világos szintézis és egyfajta kitekintés távolabbi horizontok felé. A buzdítás alapja a két megelőző családszinódus, ezt jelzi az 52 idézet a 2014-es Relatio Synodi-ból és 84 idézet a tavalyi Relatio Finalis-ból. Ez a 136 hivatkozás azt mutatja, hogy a Szentatya milyen nagy jelentőséget tulajdonított a kollegiális-szinodális munkának, amelyet felvett és integrált a dokumentumba.

Az egyéb hivatkozások tekintetében nagyban támaszkodik az egyházatyákra, mint Nagy Szent Leó és Szent Ágoston, továbbá a középkori szerzőkre, mint a 19-szer idézett Szent Tamás, aztán Szent Domonkos, Loyolai Szent Ignác, Bellarmin Szent Róbert, Keresztes Szent János. A modern kor  tekintélyei körül Joseph Pieper, Antonin Sertillanges, Gabriel Marcel, Erich Fromm, Lisieux-i Kis Szent Teréz, Ditriech von Bonhoefer, Jorge Luis Borges, Octavio Paz, Mario Benedetti, Martin Luther King szerepelnek. A pápaelődök közül a buzdítás XI. Piusz Casti Connubii, XII. Piusz Mystici Corpori Christi, Boldog VI. Pál pápa  Humanae Vitae dokumentumából idéz, ez utóbbiból összesen nyolc alkalommal. Kiemelt szerepet kap Szent II. János Pál pápa magisztériuma, a Catechesi sull’amore umano írásából 3 alkalommal, a Familiaris Consortio-ból 27-szer idéz. XVI. Benedek pápa Deus Caritas Est enciklikája tízszer nyer említést. Ferenc pápa buzdítása 29-szer fordul a II. Vatikáni Zsinat tanításához, 15-ször a Katolikus Egyház Katekizmusához. Ferenc pápa sokszor merít saját korábbi megfontolásaiból, így 50-szer használja a szerdai általános kihallgatások során mondott családkatekézisek anyagát. Említésre méltó a pápa stílusa, ahogyan a szinódusi atyák hozzászólásaiból idéz, többnyire ilyen formákkal: „támogatom, elfogadom, figyelemre méltónak tartom”.

A buzdítás tanításának jelentősebb pontjai

Ferenc pápa család-buzdítása pozitív szemmel néz a házastársi szeretetre és a családra. Jól mutatja ezt a 4. és 5. fejezet tágassága, mely a  házasságot megalapozó szeretetről a páli szeretethimnusz szavainak az elemzésével szól, egészen konkrét útmutatásokat is adva a családoknak, amelyeken érződik a lelkivezetés által nyert valós tapasztalat. A pápa a püspökökre bízza a dokumentumot, nekik ajánlotta kézzel írt személyes szavaival és őket bízza meg egyházmegyéjükben a családok ügyeinek a vezetésével. Ahogy ezt már a két Motu propriojával (Mitis iudex Dominus Iesus e Mitis et misericors Iesus) is jelezte, konkrét egyházjogi hatáskörük gyakorlására buzdítja őket, illetve decentralizáló módon a helyi szinten várja a megoldásokat.

Ferenc pápa atyai buzdítása „a konkrét helyzetek megszámlálhatatlan sokféleségére utal” (AL 300), aminek jegyében nem szabad elvárni a szinódustól vagy most ettől az apostoli buzdítástól, hogy „kánonjogi típusú általános normákat határozzon meg”, „hiszen a felelősség foka esetenként más és más”. A „házasság utáni második kapcsolatban élőket integrálni kell, nem pedig kizárni az egyház közösségéből…, az ő részvételük különféle formában fejeződhet ki, éppen ezért van szükség a jelenleg használt kizáró formák megkülönböztetésére és ha lehet, azokra megoldást kell keresni”.

Baldisseri bíboros felszólalását Schönborn bécsi bíboros érsek követte, aki személyes hangon számolt be meglátásairól és szinodális élményeiről. Hozzászólását szombati adásunkban ismertetjük.