Megnyílt a veszprémi Gizella-napok programsorozata

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 8 [name] => Magyarság [slug] => magyarsag [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 8 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 7 [count] => 3997 [filter] => raw [term_order] => 12 [cat_ID] => 8 [category_count] => 3997 [category_description] => [cat_name] => Magyarság [category_nicename] => magyarsag [category_parent] => 7 ) )

IV. Károly és Zita királyné, az utolsó magyar uralkodók koronázásának századik évfordulóját felidéző kiállítással nyílt meg szerdán a veszprémi Gizella-napok programsorozata az érseki palotában.

A 25. Gizella-napok nyitórendezvényén jelen volt Habsburg György főherceg, nagykövet, aki apai nagyapja, IV. Károly uralkodásának két esztendejéről beszélt, azt hangsúlyozva, hogy a történelem ismerete megkíméli az utókort attól, hogy a múlt hibái megismétlődjenek.

Felidézte: Ferenc József 100 esztendővel ezelőtt, 68 éves uralkodást követően halt meg, ekkor IV. Károly követte őt a trónon, aki a rangjához képest “modern” emberként élt, nem volt magántanára és egyetemre is járt.    Hozzátette, hogy IV. Károly több reformot is megvalósított az egészségügy és a szociális szféra területén, de végül száműzetésbe kényszerült.

Habsburg György felidézte, hogy nagyapját a család jelenlétében 2004-ben avatták boldoggá Rómában.

Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke elmondta, hogy a királyokat szakrális szertartás keretében avatták be.

Az érsek hangsúlyozta azt is, hogy “az ember nemcsak néhány évtizedre született a földre, hanem arra is hivatott, hogy eljusson az égbe”. Míg az állam feladata az, hogy a természetes javakat biztosítsa az emberek számára, addig az egyházé az, hogy a természetfeletti javakat közvetítse, melyek által az ember felülmúlhatja önmagát – mutatott rá Márfi Gyula.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere (FIDESZ-KDNP) arról beszélt, hogy nemcsak a koronázás 100. évfordulóját, hanem az 1000 éves keresztény történelmi múltat és a Gizella-napok 25 esztendős tradícióját is ünneplik idén.

Udvarhelyi Erzsébet, a tárlatot rendező Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója elmondta, hogy a kiállításon egyebek mellett látható Zita királyné trónszéke és pásztorbotja, valamint a Szent Korona másolata, amelyet a Herendi Porcelánmanufaktúrában készítettek el.

Hozzátette: a tárlat részét képezik a koronázással kapcsolatos levelezések és a Központi Papnevelő Intézet gyűjteményének két olajfestménye is. Látható Várady Lipót Árpád (1865-1923) kalocsai érsek palástja és süvege, mely az 1900. évi világkiállításon első díjat nyert, valamint a Zita királynét megkoronázó Hornig Károly megújított dolgozószobája is.

A 25. Gizella-napokra vasárnapig várják a közönséget, a programsorozatban fellép mások mellett a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam, az LGT Emlékzenekar, a gyerekeket pedig a Mintapinty gyermekzenekar, a Kabóca Bábszínház és kézműves foglalkozások várják.

A Gizella-napokra a Pannonfíling Mozgóképes Találkozó szervezőivel közösen pályázatot hirdettek VeszPlán 2016 – Forgass filmet egy nap alatt Veszprémben! címmel, amelyre a pályázók ötperces rövidfilmekkel jelentkezhetnek.

A fesztivál zárásaként mutatják be a Gizella és István című zenés történelmi játékot, amely magyar-német koprodukcióban készült. A szerző Stefan Daubner, az előadásban a scheyerni gimnázium énekesei és zenészei, valamint Veszprém Város Vegyeskara lép fel. A műben, amely Gizella és István bajorországi esküvőjéről és az azt megelőző időszak problémáiról szól, középkori dallamok, bajor és magyar népdalok, opera, oratórium, valamint pop- és szambaritmusok is felcsendülnek.

Az idei évben Veszprém viseli a Finnugor Kulturális Főváros címet, így a programokon bemutatkoznak az udmurt vendégek és lesz finnugor udvar, ahol viseletbemutató, táncház és finnugor zenei programok részesei lehetnek a látogatók.

Megnyit a több évtizede zárva tartó veszprémi kertmozi, ahol többek között a Saul fia című Oscar-díjas filmet is vetítik majd.