Menekültválság és a szegénység felszámolása: Centesimus Annus-konferencia Rómában

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 3 [name] => Vatikán [slug] => vatikan [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 3 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 7 [count] => 2387 [filter] => raw [term_order] => 13 [cat_ID] => 3 [category_count] => 2387 [category_description] => [cat_name] => Vatikán [category_nicename] => vatikan [category_parent] => 7 ) )

Rómában zajló nemzetközi konferenciájuk alkalmából találkozott Ferenc pápa pénteken délben a Centesimus Annus pro Pontifice Alapítvány tagjaival, akiket beszéddel köszöntött.

A menekültválság mindenkit érint, együtt kell megoldanunk

Mint mondta, köztudott, hogy szívén viseli a menekültválságot. Ezt mutatja a közelmúltban, a leszboszi menekülttáborban tett látogatása is, amelynek során saját szemével láthatta az emberi szenvedést, különösen a családok és a gyermekek hányattatott sorsát. Bartolomeosz pátriárkával és Jeromos érsekkel együtt az volt a pápa szándéka, hogy felhívják a világ figyelmét erre a tragikus és elkeseredett szükséghelyzetre, valamint, hogy méltó választ adjanak a katolikus és az ortodox közösségek nevében. Az azonnali anyagi segítségen túl a nemzetközi közösség feladata, hogy megfelelő és hosszú távú politikai, társadalmi és gazdasági válaszokat dolgozzon ki a problémára, amely átnyúlik a nemzeti és kontinentális határokon, és az egész emberi családot érinti.

A gazdaság az emberi személy és a közjó szolgálatában

A szegénység elleni küzdelem nem csupán gazdasági kérdés, hanem elsősorban erkölcsi probléma, s mint ilyen globális szolidaritásra és egyenlő bánásmódra szólít az egyének és a világ népei között. A pápa fontosnak nevezte a Centesimus Annus Alapítvány kezdeményezését, amellyel ráirányítja a figyelmet erre a kérdésre. Az egyház gazdag társadalmi tanításából igyekszik gyakorlati és etikai szempontból megvizsgálni a jelenlegi világgazdaságot, és egyszersmind megvetni egy befogadóbb és az emberi méltóságot jobban tiszteletben tartó gazdasági és üzleti kultúra alapjait. Szent II. János Pál pápa több ízben hangsúlyozta, hogy a gazdasági tevékenységet nem lehet egy intézményes vagy politikai légüres térben folytatni, mivel annak lényeges etikai vetülete van. Ezen túlmenően pedig mindig az emberi személyt és a közjót kell, hogy szolgálja (vö. Centesimus Annus, 48).

Kirekesztés, egyenlőtlenség, fiatalok munkanélkülisége

Egy olyan gazdaságszemlélet, amelyik pusztán a hasznot és az anyagi jólétet tartja szem előtt – amint azt a mindennapos tapasztalat alátámasztja – nem képes pozitívan hozzájárulni a népek teljes körű fejlődéséhez, az erőforrások igazságos elosztásához, a méltó munka biztosításához, az egyéni kezdeményezések, illetve a helyi vállalkozások növekedéséhez. A kirekesztés és az egyenlőtlenség jegyében folyó gazdaság a nem produktív, haszontalannak ítélt személyek egyre nagyobb arányú kirekesztéséhez vezetett. Ennek következményei a fejlettebb társadalmakban is láthatók, ahol a szegénység és a lecsúszás komolyan fenyegetik a családokat, a középosztályt és a fiatalokat. A fiatalok munkanélküliségi rátája botrányos, hiszen túl a gazdasági megfontolásokon olyan társadalmi betegségként kell kezelnünk, amely elveszi a fiatalok elől a reményt, és aminek következtében elpazaroljuk energiáikat, kreativitásukat és megérzéseiket.

Ferenc pápa reméli, hogy a Centesimus Annus alapítvány nemzetközi konferenciája hozzájárul új gazdaságfejlesztési modellek kidolgozásához, amelyek a közjót, a befogadást és a teljes fejlődést, a foglalkoztatás növekedését és a humán erőforrások kiaknázását célozzák. A keresztények számára – amint arra a II. Vatikáni Zsinat rámutatott – a gazdasági, pénzügyi és üzleti tevékenység soha nem választható el Isten Országa értékeitől, mivel arra hivatottak, hogy ezek szerint tegyék tökéletesebbé a világot. Hivatásuk szerint ugyanis az emberi személyt, valamint a hiteles szolidaritásra épülő világot szolgálják.