„Mikor Nagy Lászlót szíven ütötte Kondor Béla halála, egy barátság példátlan tragédiáját kellett tudomásul vennem testvéri aggodalommal. Egyszerre nyilvánvaló lett kapcsolatuk titkos mélysége, különös egyedülvalósága. Mert ha a hír után egész éjjel zokogás rázta az erős tartású embert, s leroskadva, négykézláb húzva magát a szőnyegen, fogával tépte anyagát, s nappal meg annyira félt az elgyengüléstől, rosszulléttől, hogy nem mert egyedül járni az utcán, valami nagyon nagy tragédiától szenvedett…” (Részlet, Ágh István: A ló és az angyal jegyében – Nagy László és Kondor Béla barátságáról c. írásából)