A vallási vezetők határozottan utasítsák vissza az erőszak, a bosszú és a gyűlölet minden formáját, amit a vallás vagy Isten nevében követnek el. Le kell rántani a leplet a szent köntösbe öltöztetett erőszakról, és a jövő generációit nyitottságra és kölcsönös tiszteletre kell nevelni. Ferenc pápa nyíltan és erős szavakkal fogalmazott beszédében, amelyet a kairói al-Azhar szunnita iszlám teológiai egyetemen mondott a nemzetközi békekonferencián, amelyre a neves fakultás főimámja hívta meg.

Egyiptom ősi kultúrájú, sokvallású nemzet, ezt a színes arculatát ma is őrizze meg; muzulmánok és keresztények megújult testvériségben éljenek egymással. A vallások, ha valóban az emberi lélek felemelkedését segítik, nem pedig alantas érdekekre használják őket, akkor nem problémát jelentenek, hanem magukban kínálják a fennálló gondok megoldását. A konfliktusok megelőzéséhez föl kell számolni a szegénységet, mely táptalaja a szélsőségesség kialakulásának, illetve meg kell állítani a pénz- és fegyveráramlást.

A civilizáció földje ma is neveljen a nyitottságra

A Nílus partján született civilizáció az ókortól kezdve a kultúra bölcsője volt. Egyiptom a tudományok, az építészet és a művészet kincsestárát virágoztatta fel, amelyhez az oktatás és a tudás értékei társultak. Ma is rendkívül fontos a fiatal nemzedékek nevelése, hiszen csak akkor építhetünk békés jövőt, ha a képzés révén nyitott és másokkal kapcsolatot teremteni akaró embereket formálunk.

A nevelés révén a találkozás és a másokkal való osztozás, a nyitottság és a kutató értelem irányába tereljük a fiatalokat. Megértetjük velük, hogy az erőszak csak erőszakot szül, és hogy a középpontba az emberi méltóságot kell állítani.

A párbeszédhez szükség van az identitás, a különbözőség és az őszinteség hármasára

Ferenc pápa három alapvető irányvonalat jelölt meg a párbeszéd, ezen belül is a vallásközi és kultúrák közi párbeszéd alapjául. Az első az identitás kötelessége, vagyis, hogy nem lehet valódi párbeszédet kezdeni úgy, ha nincs meg az őszinteség, vagy ha a másoknak való tetszés oltárán föláldozzuk a jót. Szükség van a különbözőség bátorságára, mert aki kultúrájában vagy vallásában más, mint én, arra nem ellenségként, hanem útitársként kell tekintenem. Fontos továbbá a szándék őszintesége, mert a párbeszéd nem egy hátsó szándék megvalósítására szolgáló stratégia, hanem az igazság útja, ami képes a versengést együttműködéssé alakítani. A találkozás kultúrájának egyetlen alternatívája az összeütközésé, ezért kell a tiszteletteljes nyitottságra és az őszinte párbeszédre nevelni. Erre a kihívásra keresztényeknek, muzulmánoknak és minden hívőnek egyaránt válaszolnia kell.

Vallás és politika, sokszínű gazdagság Egyiptomban

A Szentatya emlékeztetett rá, hogy Egyiptom a szövetségek földje. A vallások sokszínűsége kölcsönös gazdagodást eredményezett az évszázadok során, melyek mind az egyetlen nemzeti közösség szolgálatában álltak, így valósul meg a vallások szövetsége. Ma egy veszélyes ellentmondással találkozunk: egyrészt igyekeznek a magánszférába szorítani a vallást, másfelől pedig összekeverik a vallási életet a politikával. Ez azért kockázatos, mert így a vallást világi hatalmak eszközként használják saját érdekeik céljából. Globalizált világunkban a sok hasznos technológiai eszköz mellett gyakran közönnyel találkozunk, a nagy rohanásban az emberek nosztalgiát éreznek az élet nagy kérdései iránt. A vallások visszavezetnek minket a gyökerekhez: az ember hivatása nem a földi dolgok múlandóságában merül ki, hanem az Abszolút felé való haladásban. Ezért a vallás nem probléma, hanem éppen a megoldás része, mert fölemeli a lelket.

A vallási vezetők mondjanak nemet az erőszakra és a gyűlöletre

A vallási vezetők feladata, hogy leleplezzék a szentség köntösébe bújtatott erőszakot. Szólaljanak fel az emberi méltóság és jogok megsértése ellen, ítéljék el a vallás nevében megmutatkozó gyűlöletet, mint Isten hamis bálványozását.  Isten neve szent, Ő a béke, ezért aki rá hivatkozva erőszakot követ el, az beszennyezi nevét. A vallási vezetők közösen emeljék fel szavukat az erőszak, a bosszú és a gyűlölet minden formája ellen. Mondjuk ki, hogy nem lehet összeegyeztetni az erőszakot a hittel, a hitet a gyűlölettel. Az emberi élet szent, szemben minden fizikai, társadalmi, nevelési vagy pszichés erőszakkal. Mondjuk ki együtt: minél inkább növekszünk az Istenbe vetett hitben, annál inkább nő a felebarát iránt érzett szeretetünk – buzdított a kairói békekonferencián a pápa.

A vallások a békét mozdítsák elő

A vallások nem pusztán a rossz leleplezésére szolgálnak, hanem a békét hivatottak előmozdítani. Imádkoznunk kell egymásért, kérve Istentől a béke ajándékát. Találkoznunk kell, párbeszédet folytatnunk és az összhangot keresni az együttműködés és a barátság szellemében. A béke építőire, nem pedig konfliktusokra uszító emberekre van szükség: a kiengesztelődés hirdetőire, nem a pusztítás szónokaira. A pápa figyelmeztetett a demagóg populizmus veszélyeire is, amely nem segíti a békét és a stabilitást. Az erőszak szítása nem biztosítja a békét, és az egyoldalú cselekvés nem indít építő és közös folyamatokat, hanem éppen a radikalizmus és az erőszak malmára hajtja a vizet.

Fölszámolni a háborút tápláló fegyverkereskedelmet

Ahhoz, hogy megelőzzük a konfliktusokat és a békét építsük, föl kell számolnunk a szegénységet és a kizsákmányolást, mert ezekben a helyzetekben a szélsőséges gondolatok jó táptalajt találnak maguknak. Meg kell akadályozni, hogy a pénz és a fegyverek eljussanak az erőszak felbujtóihoz. A problémát a gyökerénél kell megragadni, vagyis le kell állítani a fegyverkezést, mert ha fegyvereket gyártanak és adnak el, előbb-utóbb fel is használják azokat. Le kell leplezni a háborút tápláló zavaros mesterkedéseket, mert csak így lehet megelőzni a valódi okokat. Ez minden nemzet, intézmény és média vezetőinek sürgős feladata. A vallási vezetőknek pedig a békefolyamatokat kell elősegíteniük, megvetve a szövetség alapjait a népek és az államok között.

Ferenc pápa végül ezzel a kívánsággal zárta felszólalását az al-Azhar egyetem nemzetközi békekonferenciáján: Kívánom, hogy Egyiptom nemes és kedves földje, Isten segítségével képes legyen válaszolni a civilizáció és a szövetség hivatására, hozzájárulva a békefolyamatok fejlődéséhez e szeretett nép és az egész közel-keleti térség számára.