Óvjuk meg keresztény identitásunkat

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 144 [name] => Kiemelt [slug] => kiemelt [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 144 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 0 [count] => 2882 [filter] => raw [term_order] => 66 [cat_ID] => 144 [category_count] => 2882 [category_description] => [cat_name] => Kiemelt [category_nicename] => kiemelt [category_parent] => 0 ) [1] => WP_Term Object ( [term_id] => 3 [name] => Vatikán [slug] => vatikan [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 3 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 7 [count] => 2387 [filter] => raw [term_order] => 13 [cat_ID] => 3 [category_count] => 2387 [category_description] => [cat_name] => Vatikán [category_nicename] => vatikan [category_parent] => 7 ) )

A „kizárólagos gondolkodásmód” , a humanizmus, amely átveszi Jézus, az igazi ember helyét, tönkreteszi a keresztény identitást. Ne bocsássuk árverésre személyigazolványunkat – buzdított Ferenc pápa hétfő reggeli szentmiséjén a Szent Márta-házban.

A napi első olvasmány Makkabeus Könyvéből egy „gonosz sarjról”, Antióchosz Epifánész hellén királyról beszél, aki pogány szokásokat vezetett be Izraelben, a „választott nép”, az akkori egyház körében. Ferenc pápa a föld alatt húzódó gyökér képét elemezte. A gyökér fenomenológiája a következő: nem látszik, úgy tűnik, hogy nem árt, de növekszik és kimutatja saját természetét. Ésszerű sarjnak tűnt, aki az izraelitákat a környező nemzetekkel való egységre buzdította, hogy védelmet élvezzenek. „Miért van olyan sok különbözőség?” – gondolhatták. „Mert, amióta elkülönültünk tőlük, sok rossz dolog történt velünk. Menjünk el hozzájuk, legyünk egyenlőek.”

A pápa három szóval magyarázta meg az olvasmányt: világiasság (mondanitás), hitehagyás (aposztázia), üldözés. A világiasság azt jelenti, hogy azt csináljuk, amit a világ. Vagyis árverezésre bocsátjuk személyigazolványunkat, egyformák vagyunk mindannyian. Így aztán sok izraelita megtagadta hitét és eltávolodott a Szent Szövetségtől. Az, ami nagyon ésszerűnek tűnt – vagyis, hogy olyanok vagyunk mint mindenki, normálisak –, pusztítássá vált.
A király előírta egész birodalmában, hogy mindenki egy népet alkosson – ez kizárólagos gondolkodásmód. Ez a világiasság, amely arra ösztönöz, hogy mindenki hagyja el saját szokásait. Minden nép alkalmazkodjon a király utasításaihoz. Még sok izraelita is elfogadta ezt a kultuszt, áldoztak a bálványoknak és megszentségtelenítették a szombatot. Elhagyták hitüket. A világiasság tehát a kizárólagos gondolkodásmódhoz és aposztáziához vezet. A különbözőség nem megengedett, mindenki egyforma. Az egyház történetében és a történelem során is láttuk, hogy az egyházi ünnepek nevét megváltoztatták. Urunk születésének más nevet adtak, hogy eltöröljék az identitást.

Izraelben elégették a törvénykönyveket és ha valaki betartotta a törvényt, a király döntése értelmében halálra ítélték. Az üldöztetés tehát egy mérgező gyökérből, sarjból indult el. Mindig elgondolkodtatott – jegyezte meg a pápa –, hogy az Úr az Utolsó vacsora során hosszú imájában övéi egységéért imádkozott és kérte az Atyát, hogy szabadítsa meg őket a világ szellemétől, a világiasságtól, mert az tönkre teszi az öntudatot és kizárólagos gondolkodáshoz vezet.
Egy kis gyökértől indul el és az enyészet iszonyatában, az üldözésben ér véget. Ez a világiasság ámítása, ezért kérte Jézus az Atyát azon a vacsorán. „Atyám, nem azt kérem, hogy vond ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a világtól, ettől a mentalitástól, ettől a humanizmustól, amely a valódi ember, Jézus Krisztus helyét akarja átvenni, elvéve a keresztény identitást és a kizárólagos gondolkodáshoz vezet. Mindenki így tesz, mi miért nem? – mondhatnánk. Manapság el kell gondolkodnunk: mi az én identitásom? Keresztény vagy világi? Vagy azért nevezem magam kereszténynek, mert gyermekként megkereszteltek, vagy mert egy keresztény országban születtem, ahol mindenki keresztény? A lassan belopózó világiasság növekszik, igazolja magát és fertőz. Növekszik, mint a gyökér, mindig igazolást talál – mondván: de hát tegyünk úgy, mint mindenki, nem nagyon különbözünk tőlük –, és végül megfertőz és sok rossz dolog származik ebből – mutatott rá Ferenc pápa.

A liturgia az egyházi évnek ezekben az utolsó napjaiban arra buzdít minket, hogy figyeljünk oda a mérgező gyökerekre, amelyek eltávolítanak az Úrtól. Kérjük az Urat az egyház érdekében, hogy óvja meg a világiasság minden formájától, hogy az egyháznak mindig a Jézus Krisztus által kijelölt identitása legyen. Mindannyiunk rendelkezzen az identitással, amelyet a keresztségben kaptunk. Ezt az öntudatot ne dobjuk ki azért, mert olyanok akarunk lenni, mint mindenki, a normalitás érdekében. Kérjük, hogy az Úr adja meg a kegyelmet, hogy megtartsuk és megóvjuk keresztény identitásunkat a világiasság szellemével szemben, amely mindig növekszik, igazolja magát és megfertőz – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.