Észtországi látogatásának utolsó programjaként a Szentatya a tallinni Szabadság téren mutatott be szentmisét. Beszédében így fogalmazott: vannak, akik akkor érzik szabadnak magukat, amikor Isten nélkül vagy tőle elszakadva élnek. Nem veszik észre, hogy ily módon árvaként haladnak végig ezen az életen, otthon nélkül, ahová hazatérhetnének. Isten viszont ismeri szükségleteinket, azokat, amelyeket gyakran a birtoklás vágya mögé rejtünk; ismeri a hatalom által legyőzött bizonytalanságainkat is. Jézus arra biztat bennünket, hogy a vele való találkozásban győzzük le a szomjúságot, mely ott lakik minden ember szívében. Ő az, aki be tud minket tölteni vizének, tisztaságának, magával ragadó erejének teljességével. A hit annak tudatosítását is jelenti, hogy ő él és szeret bennünket; hogy nem hagy magunkra minket, és ezért képes titokzatos módon közbelépni életünkben.
