Putyin: a győzelem napja a hősiesség és az egység jelképe

A győzelem napja szent ünnep, amely örökké a népek egységének jelképe marad. Azoké a népeké, amelyek  véres csatákban védték meg földjüket és felszabadították a világot a nácizmus alól – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország kapitulációjának 71. évfordulóján több volt szovjet köztársasághoz vasárnap intézett üzenetében.

Putyin a Kreml sajtószolgálaténak közleménye szerint a győzelem évfordulója alkalmából üdvözölte Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizsztán, Moldova, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Abházia és Dél-Oszétia vezetését, valamint Grúzia és Ukrajna polgárait.

Az orosz elnök hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a történelmet újraírják és a múlt hibáit nem szabad megismételni.

„Közös kötelességünk, hogy gondosan megőrizzük azok emlékezetét, akik meghaltak a Nagy Honvédő Háborúban és hogy minden lehetséges módon gondoskodjunk a veteránokról” – hangzott Putyin üzenete.

Az orosz elnök kifejezte reményét, hogy a közös harc próbáját kiállt barátság és testvériség a jövőben is az államközi kapcsolatok megerősítésének alapja marad és hozzájárul majd az eurázsiai kontinens integrációs folyamaihoz.

A moszkvai Vörös tér hétfőn, közép-európai idő szerint reggel 9-től ismét a hagyományos győzelem napi katonai parádé helyszíne lesz annak emlékére, hogy a Vörös Hadsereg döntő szerepet játszott a nácizmus legyőzésében. Putyin elnök 2008-ban újította fel a szovjet stílusú, nehéz harcjárműveket, rakétákat és harci repülőket felvonultató, élőben közvetített díszszemle hagyományát.

Az elmúlt napokban az orosz fővárosban három próbát tartottak a parádéhoz, amelyben 10 ezer katona 100 egységnyi haditechnika és 71 repülőgép és helikopter vesz majd részt. Az orosz haderő a tavalyi évvel ellentétben idén nem vonultat fel új haditechnikát és a díszszemlére nem hívtak meg külföldi csúcsvezetőket. A parádé költségvetése 210 millió rubel (mintegy 876 millió forint), ami az elmúlt fél évtized egyik legalacsonyabb kerete.

Idén is felvonul majd sok orosz városban az úgynevezett „Halhatatlan Ezred”, vagyis a háborúban elesettek és a veteránok fotóit hordozó leszármazottak menete. A 2012-ben indult nem politikai mozgalmat a Kreml is felkarolta. Idén a Szovjetunió volt köztársaságain kívül a diaszpóra az Egyesült Államokban, Izraelben, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban, Csehországban és Libanonban is tartott hasonló megemlékezést.

Oroszországban számos üzletben és szabadtéri ünnepi rendezvényen a kiszolgáló személyzet a második világháborús orosz egyenruha darabjait viseli. A zakók hajtókáján, az autókon és a televíziós csatornák emblémáján az elmúlt napokban kokárda-szerűen megjelentek a láng és a füst színeit jelképező (narancs-fekete) (Szent) György-szalagok, amelyeknek hagyományát egyebek között II. Katalin cárnőig és a Németország felett a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelemért adott érdemrendig vezetik vissza Oroszországban. (A jelképet széleskörűen használják a kelet-ukrajnai szakadár erők is.)

A független Levada Központ felmérése szerint idén az oroszok 63 százaléka kívánja valamilyen módon megünnepelni a győzelem napját. (Ez valamivel alacsonyabb arány, mint a tavaly kimutatott 65, és 3013-ban és 2014-ben mért 70 százalékos adat.) 20 százalék részt kíván venni a „Halhatatlan Ezred” menetelésén. 59 százalék ugyanakkor nem szándékozik bekapcsolódni a nyilvános megemlékezésekbe és 21 százalék még nem döntött ezzel kapcsolatban az április 22. és 25. között 800 fős mintán elvégzett felmérés szerint.

A történészek többsége szerint a Szovjetunió mintegy 27-28 millió embert veszített a második világháborúban. Az egykori államszövetség területén május 9-ét 1965-ben nyilvánították munkaszüneti nappá, ami a mai napig is az maradt Oroszországban és néhány volt köztársaságban.