Szenttéavatási Kongregáció: Új rendelkezés az eljárások anyagi javainak a kezeléséről

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 144 [name] => Kiemelt [slug] => kiemelt [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 144 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 0 [count] => 2882 [filter] => raw [term_order] => 66 [cat_ID] => 144 [category_count] => 2882 [category_description] => [cat_name] => Kiemelt [category_nicename] => kiemelt [category_parent] => 0 ) [1] => WP_Term Object ( [term_id] => 3 [name] => Vatikán [slug] => vatikan [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 3 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 7 [count] => 2387 [filter] => raw [term_order] => 13 [cat_ID] => 3 [category_count] => 2387 [category_description] => [cat_name] => Vatikán [category_nicename] => vatikan [category_parent] => 7 ) )

Március 10-én csütörtökön tették közzé a Vatikánban a Szenttéavatási Kongregáció új rendelkezését a szenttéavatási eljárások adományainak és költségeinek hatékonyabb kezeléséről és ellenőrzéséről.

Új dokumentum pápai jóváhagyással

A pápai dokumentumot  Kovács Gergely okleveles posztulátor összefoglalásában ismertetjük:

2016. március 4-én Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szenttéavatási Kongregáció bíboros prefektusát és jóváhagyta „A boldoggá- és szenttéavatási ügyek javainak kezelésére vonatkozó új rendelkezéseket”, melyek a korábbi, 1983. augusztus 20-i szabályozás helyébe léptek a jóváhagyás napját követő három év próbaidőre (ad experimentum). A Szentatya elrendelte az új szabályozás azonnali kihirdetését és alkalmazását.

Esélyegyenlőséget a szenttéavatási eljárásokban

Az egyenlőtlenségek felszámolása és a krisztusi igazságosság hatékonyabb érvényesítése az új szabályozás elsőrendű célja. Erre már a preambulum felhívja a figyelmet. Megállapítja, hogy természetes ugyan a szenttéavatási eljárásokkal járó rengeteg munka költségigénye, de ezeknek az Ügyeknek az egyházi közösség lelki javát szolgáló rendeltetése megkívánja, hogy a költségeket egyrészt mértéktartóan állapítsák meg, másrészt ezek hiánya ne lassítsa indokolatlan mértékben egy adott eljárás lefolytatását.

Különálló számla, kinevezett vagyonkezelő, éves elszámolás…

A rendelkezés lényege, hogy már az eljárás egyházmegyei szakaszának legelején az Ügy kezdeményezőjének létre kell hoznia egy különálló számlát az eljárásra érkező adományok egységes kezelése érdekében, és erre a feladatra szabályosan ki kell neveznie egy vagyonkezelőt. Az ő feladata, hogy tételes havi kimutatást és éves elszámolást vezessen a befolyó összegekről és kiadásokról, melyet a Kezdeményezőnek kell elfogadásra benyújtania. Az elszámolások ellenőrzését az illetékes egyházi hatóságnak kell végeznie, egyházmegyei szinten az illetékes főpásztornak, az Ügy római szakaszában a Szenttéavatási Kongregációnak.

Szolidaritási Alap a „szegény ügyek” megsegítésére

A római szakasz rendes kiadásait az új szabályozás négy részre bontja, ez sokkal áttekinthetőbbé és tervezhetőbbé teszi az eljárások lefolytatását. Fontos az is, hogy míg korábban nem ellenőrizték az eljárás végleges lezárulása (a szentté avatás) után a megmaradt adományok jótékony célú átadását, ezt most hatékonyabban biztosítja az új szabályozás. Az ún. Szolidaritási Alap azt a célt szolgálja, hogy a szegény körülmények között működő egyházmegyék szenttéavatási ügyeivel összefüggő munkákat a Kongregáció ebből finanszírozhassa.

Három év tapasztalatszerzés a véglegesítésig

Reményteli ez az új szabályozás, mely fontos tapasztalatokkal szolgál majd az elkövetkező három évben, hogy ezek alapján véglegesíteni lehessen a szenttéavatási eljárások lefolytatásának gyakorlati, mindenki számára megnyugtató, átlátható és ellenőrizhető rendjét.

A rendelkezést Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa írta alá Marcello Bartolucci érsek-titkárral együtt.

(kg)