Magyarországot éles kritikák érték, sőt az Európai Bizottság szankciókat is kilátásba helyezett egy a homoszexualitást is érintő törvény miatt. Elképzelhető, hogy az ország váratlan szövetségesre lel a Vatikán képében.
A Szentszékkel kötött szövetség kiengesztelhetné Magyarországot Ferenc pápa rövidke budapesti látogatásáért. Mint köztudott, Ferenc pápa szeptember 12-én érkezik, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét celebrálja. Ezután három napos apostoli látogatásra megy Szlovákiába. Amikor július 4-én mindezt bejelentette, Őszentsége a budapesti útját nem nevezte apostoli vizitációnak.
Széles szakadék tátong Ferenc pápa álláspontja és a magyar kormány politikája között. Ez főleg a migráció kérdésében érhető tetten. Ennek ellenére, bizonyos értékek és ügyek mentén Magyarország potenciális szövetségese lehet a Szentszéknek.
A nyugati médiában az ország új jogszabályát „LMBT-ellenes törvénynek” nevezték. Ezzel szemben a Hungarian Conservative (értsd: Magyar Konzervatív) című újság szerint: „A törvény szövegének többsége érthető módon szigorú szabályozásokból áll, amelyek célja a jövőbeli szexuális ragadozók elrettentése a bűnelkövetéstől. Ezt a büntetések súlyosbításával igyekeznek elérni.”
A magazin hozzátette: „A gyermekmolesztálásért és a fiatalkorúakat ábrázoló pornográf felvételek birtoklásáért kiszabható börtönbüntetés lényegesen hosszabb lett, valamint abban az esetben, ha erőszakos cselekmény is történt, a törvény kizárta a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét.”
A magyar pedofilellenes törvény a továbbiakban megtiltja a homoszexualitás és a nemváltoztató kezelések bemutatását az iskolákban, valamint a 18 év alattiaknak sugárzott televíziós műsorokban.
„Lényegében az ilyen műsorok 18-as karikát kapnak” – írta a Hungarian Conservative.
A kritikusok szerint a törvény összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, vagyis az Európai Unió végrehajtó ágának elnöke képviselte a leghevesebb álláspontot: „A homoszexualitást egyenlővé tették a pornográfiával. Ez a jogszabály a gyermekek védelmére hivatkozva, a nemi beállítottságuk szerint tesz különbséget az emberek között. Ez szégyen.”
Hozzátette, hogy a Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ha nem vonják vissza a július 7-én hatályba lépett törvényt.
Von der Leyen Lengyelországot is kritizálta, amiért több városban is „LMBT-ideológia-mentes zónákat” vezettek be.
Lengyelországot szintén sok bírálat érte, miután az alkotmánybíróság határozata súlyos magzati rendellenesség esetén is alkotmányellenesnek ítélte az abortuszt. A 2020 októberében hozott döntés idén januárban lépett hatályba.
Az Európai Parlament, az EU törvényhozó testületének 2020 novemberében kiadott állásfoglalása „az abortuszhoz való jog de facto lengyelországi betiltásaként” értékelte a határozatot.
A Szentszéket is hasonló kritikák érték Olaszországban, miközben heves viták folynak az olasz parlamenti képviselőről, Alessandro Zanról elnevezett Zan-törvény kapcsán. A tervezet a gyűlölet-bűncselekmények kategóriájába sorolná a transzfób, homofób és LMBT-ellenes cselekményeket.
A jogszabályban szerepel, hogy május 17. a homofóbiaellenesség napja legyen, és kihangsúlyozza, hogy az iskolákban olyan programokat kell szervezni, amelyek „megteremtik a tisztelet, az elfogadás, valamint a meleg és a transznemű személyekkel kapcsolatos előítéletek elleni küzdelem kultúráját.”
Június 17-én a Szentszék bizalmas úton egy „note verbale-t” (értsd: szóbeli jegyzéket) juttatott el az Olasz Külügyminisztériumba, melyben a tiltakozását fejezte ki a törvény tartalmával kapcsolatban, mivel az sértheti a lateráni egyezményt.
Az 1929-ben ratifikált, majd 1984-ben módosított szerződés arra kötelezi az olasz kormányt, hogy tartózkodjon az olyan törvények meghozatalától, amelyek az egyház szabadságjogait csorbítanák.
A Szentszék állítása szerint a Zan-törvény sérti a szólásszabadsághoz való jogot, valamint az oktatás szabadságát, mert a törvényben semmi sem utal arra, hogy a katolikus iskolák felmentést kapnának a homofóbia ellenes nap megtartása alól. Ezáltal arra köteleznék ezeket az iskolákat, hogy az oktatási programjuktól eltérő tevékenységeket végezzenek.
Miután a „note verbale” kiszivárgott, a jogszabály támogatói az olasz belügyekbe való beavatkozással vádolták a Vatikánt. Ennek eredményeként a Szentszék jelenleg támogatókat keres a kezdeményezéséhez, melynek célja a szólásszabadság védelme.
A pápai államtitkársági források szerint a Vatikán nagyra értékelné azon országok támogatását a Zan-törvény által felvetett ügyekben, amelyek e kérdésben hasonlóan vélekednek.
A CNA szintén ezekből a forrásokból tudta meg, hogy a Szentszék nem hivatalos úton kereste fel ezeket az országokat, hogy ezen etikai kérdések mentén létesítsenek diplomáciai szövetséget. Mint kiderült, már két olyan országot is konkrétan felkerestek, amelyeket folyamatosan támadások érnek a nézeteik miatt. A rejtett célzás valószínűleg Magyarországra és Lengyelországra utalt.
A Vatikán szokásához híven nem fog nyilvánosan véleményt mondani, se a magyar törvényről, se a lengyel alkotmánybíróság határozatáról, hiszen ezek állami belügyek.
Mindezek ellenére a Szentszék is pontosan látja, hogy Lengyelország ugyanazt a harcot vívja mint Magyarország, valamint némely más Közép- és Kelet-európai tagállam. A kérdéses ügyek a szólásszabadság és a lelkiismereti szabadság védelme, továbbá az úgynevezett „új jogok” elleni küzdelem, amik a gender ideológiát és a „szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat” kívánják elfogadtatni a tagállamokkal. Ezt a nyilvánvaló tendenciát erősíti az Európai Parlament által nemrég elfogadott Matić-jelentés is.
Nem túl valószínű, hogy a Vatikán hivatalos közleményt adjon ki ebben a kérdésben. Inkább informálisan fogja a vele egyetértő államokat támogatni, valamint támogatásukat keresni. Végül is, ebből áll a Szentszék reálpolitikája.
Forrás: https://www.catholicnewsagency.com/news/248335/could-hungary-find-an-unexpected-ally-in-the-holy-see
Kép: Wikipédia: https://de.wikipedia.org/wiki/Parlamentsgeb%C3%A4ude_(Budapest)#/media/Datei:HUN-2015-Budapest-Hungarian_Parliament_(Budapest)_2015-02.jpg