Egy afgán keresztény kér segítséget a CNA-től: „Ti vagytok az utolsó reményem”

Tálib fegyveresek gyülekeznek Kabul utcáin 2021. augusztus 31-én. A menet résztvevői az utolsó amerikai csapatok kivonását ünneplik, miután végetért a 20 évig tartó brutális háború. / Hoshang Hashimi/AFP via Getty

Azt mondta, hogy a tálibok kivégezték az apját és a fivérét is. Most pedig rá vadásznak.

„Kérlek csináljatok valamit” – fordult segítségért a Catholic News Agency-hez (továbbiakban: CNA).

Ő egy fiatal afgán férfi. Egyike a megszámlálhatatlan ezreknek, akik még mindig kétségbeesetten próbálnak elmenekülni az országból.

Ő két okból is célszemély. Egyrészt azért, mert rövid ideig az Egyesült Államok hadseregének dolgozott. Másrészt pedig azért, mert a muzulmán hitről áttért a keresztényre. Ez súlyos bűncselekménynek számít Afganisztánban.

„Remélem, hogy megmentitek az életem.”

A Kareem álnevet használja. A biztonsága érdekében, a CNA nem publikálhatja a valódi nevét.

Kareem augusztus 24-én lépett kapcsolatba először a CNA-vel. Addigra már könnyes búcsút vett a családjától és csatlakozott a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér kapuinál felgyülemlett tömeghez.

Miközben úton volt, az édesanyja felhívta és megmondta neki, hogy a tálibok meggyilkolták az édesapját és a testérét, mert mindkét muszlim férfi a szövetséges erőknek dolgozott a háború alatt.

Kareem az útlevelét és más hivatalos iratokat is megosztott a CNA-vel, hogy igazolja a személyazonosságát. Azóta a CNA két dolgozója – Kelsey Wicks a sajtóorgánum operatív vezetője, illetve Alejandro Bermudez a CNA vezérigazgatója – rendszeresen kommunikálnak Kareemmel, emailen és egy WhatsApp nevű üzenetküldő applikáción keresztül. Eközben folyamatosan együttműködtek humanitárius segélyszervezetekkel, a vallásszabadság mellet kiálló vezetőkkel és másokkal is, hogy segítsenek Kareemnek.

„Ti vagytok az utolsó reményem”

A CNA, Kareem megsegítésére tett törekvései annak a terebélyesebb történetnek a részét képezik, amely az amerikai polgárok, újságírók, katonai személyzet és a veszélyeztetett afgán civilek kaotikusra sikeredett légievakuációja alatt, és után bontakozott ki.

Az Egyesült Államok vezetése szerint több, mint 120,000 embert mentettek ki Kabulból, mielőtt augusztus 31-én végleg kivonultak volna. Mostanra nagyjából 40,000 afgán menekült érkezett az Egyesült Államok területén működő katonai támaszpontokra.

Sajnos rengeteg veszélyben lévő afgánt hagytak hátra, köztük sok Kareemhoz hasonló keresztényt, akik továbbra is a tálibok célkeresztjében vannak.

A Biden-adminisztráció, augusztus 31-ére kitűzött kivonulási határidejéhez vezető őrületben az afgán civilek és szószólóik felkeresték a segélyszervezeteket, a széleskörű kapcsolatokkal rendelkező bennfenteseket és bárkit, aki csak eszükbe jutott, hogy segítséget kérjenek, mielőtt túl késő lenne.

A kérdéseik mind hasonló forgatókönyvet követtek. Ismer bárkit, aki segíteni tudna? Mi van Glenn Beck repülőivel? Mit tud a „Pineapple Express-ről” (értsd: ananász expressz)?

„Kétségbeesett telefonhívásokat kapunk vagy Afganisztánból, vagy olyan emberektől, akiket onnan hívtak fel, és igyekszünk elérni minden kapcsolatunkat” – nyilatkozta Susan Yoshihira szeptember 3-án a CNA-nek. Ő korábban az Egyesült Államok haditengerészeténél szolgát helikopterpilótaként. Ma az „American Council on Women, Peace, and Security” (értsd: Amrerikai Tanács a Nőkért, a Békéért és a Biztonságért) nevű nonprofit humanitárius szervezetet vezeti.

Sokesetben ez a lázas kapcsolatkeresés pozitív eredményekkel járt.

A Szeretet Misszionáriusainak egy kis csoportját és az általuk gondozott fogyatékkal élő afgán gyerekeket kimentették és repülőgépen Olaszországba szállították. Egy afgán középiskola női robotika csapatának sikerült eljutnia Katarig, néhányuknak egészen Mexikóig.

Ahogy a tálibok egyre több területet foglaltak el, úgy erősödött az késztetés Allyson Reneau-ban, hogy a női robotika csapat veszélyben lehet. Augusztus 9-én úgy döntött, hogy Katarba repül.

Mégis, ahogy közeledett az amerikai kivonulás napja, úgy ellensúlyozta ezeket az örömteli eseményeket a mardosó felismerés, miszerint egyszerűen nincs se elég idő, se elegendő félhivatalos befolyás, ami segíthetne a Kareemhoz hasonló helyzetben levő tömegeknek.

„Mindeki kimerült” – mondta Yoshihira. „Nem aludtak, fáradtak, le vannak terhelve, valamint reményvesztett és kétségbeesett e-mailek érkeznek hozzájuk.”

Kareem is egy ilyen elkeseredett kéréssel fordult a CNA-hez.

„Kérlek segítsetek” – írta. „Nélkületek senkim sincs. Ti vagytok az utolsó reménységem.”

„Keresztény testvérünk” megsegítése

Több okból is bonyolult segítséget nyújtani Kareemnak.

Igaz, hogy dolgozott egy amerikai katonai támaszponton, de nem töltött ott egy teljes évet, ami viszont a minimum szükséges szolgálati idő lenne az Egyesült Államok vezetése által foglalkoztatott afgán polgároknak járó különleges bevándorlói vízumhoz.

Sajnos még ha elég sokáig dolgozott volna ott, és rendelkezne az ezt igazoló dokumentációval, akkor sem lenne előrébb, hiszen már bezárt az Egyesült Államok Kabuli nagykövetsége, ahol az ilyen irányú kérelmeket bírálták el.

Továbbá lehetséges, hogy Kareem igényelhetne egy ún. másodlagos prioritású vízumot, amely többek közt a veszélyeztetett „kisebbségekbe tartozóknak” jár, viszont az konkrétan nincs kimondva, hogy ebbe a kategóriába a keresztények, illetve a többi vallási közösség tagjai is beletartoznának. Ezt a döntést azóta rengeteg kritika érte.

Wicks, a CNA operatív vezetője számára Kareem helyzete megmutatta a hírekben végigkövethető humanitárius katasztrófa emberi oldalát.

„Ez a férfi a testvérünk Krisztusban. Emberi természetéből fakadóan pont annyi szeretetet, illetve a megsegítésére fordított energiát és időt érdemel, mintha a családunk tagja lenne” – magyarázta Wicks.

Kareem a CNA-hez intézett kérése, egybeesik azzal, hogy a menekültek támogatói egyre ingerültebbek a Biden-adminisztrációval. Úgy látják, hogy az amerikai vezetés nem szándékozik kimenteni a bajbajutott afganisztáni keresztényeket.

„Van egy listám többszáz személyről, akik kétségbeesetten próbálnak kijutni. Jelenleg mindannyiukra vadásznak a tálibok és más csoportok” – mondta el a Real Clear Politics-nek Samuel Brownback, a Trump-adminisztráció nemzetközi vallásszabadságért felelős utazó nagykövete.

Glenn Beck a konzervatív kommentátor által vezetett két segélyszervezet: a „The Nazarene Found” és a „Mercury One” több, mint 28 millió dollárt (hozzávetőlegesen 8,3 milliárd forintot) gyűjtöttek össze, amiből 20 utasszállító repülőgépet béreltek, és többezer afganisztáni keresztényt juttattak biztonságba.

Az egyik utolsó repülő is elhagyta Kabult, mielőtt elkezdődtek volna a bombázások. Áldjátok az Urat! Tele volt nőkkel, gyerekekkel és családokkal. Nem felejtjük el a hátramaradottakat sem. Az ottani küldetésünk egyre nehezebb és veszélyesebb lesz. Még jóval több tennivalónk van, hiszen 5100 menekült várja egy másik országban, hogy valaki befogadja őket. Sajnos ez egészen biztosan nem Amerika lesz, hiszen Biden csak azokat fogadja be, akiken a kartelek pénzt kereshetnek, és akiket kihasználhatnak és megerőszakolhatnak. Biztosan nem azokat, akiket Biden halálra ítélt a politikai döntéseivel. Ti is látjátok a vezetése következtében bekövetkezett halálesetekben az iróniát és a mintázatot? Mindegy is. Holnap felszállok egy másik gépre, és segítek otthont keresni a menekülteknek, jó messze a táliboktól és az Iszlám Államtól. Mivel a külügyminisztérium minden lépésünket akadályozni látszik, csak akkor mondom el nektek, hogy hova mentünk, ha a már landoltunk. Isten áldja őket és az új otthonukat, illetve gyógyítsa meg a földjüket. Ezek a menekültek annyira igaz és hűséges szolgái az Úrnak, hogy én szégyellem magamat kereszténynek hívni. Köszönöm mindenkinek, aki adományt küldött a thenazarenefund.org-ra. Erről jut eszembe. Szeretném, ha tudnátok, hogy a csapatom és saját magam számára én fizettem a repülés költségeit a copelandnetwork-nél. Az adományokból befolyó teljes összeget az afganisztáni üldözött keresztények kimentésére fordítjuk.

Beck többször is a légi kimenekítés akadályozásával vádolta az Egyesült Államok külügyminisztériumának és hadseregének tisztviselőit. Beck elmondása szerint a segélyszervezeteknek még ennek ellenére is sikerült nagyjából 5100 afgán keresztényt és civilt külföldre szállítania. A célországok közt nem szerepelt az U.S.A. Beck állításait független források még nem igazolták.

Nemrég mások is hasonló vádakkal illették a külügyminisztériumot. Állításuk szerint beavatkoztak a kimentéssel foglalkozó különjáratok műveleteibe. A Fox News szeptember 6-án közzétett riportjában három segélyszervezetet munkatársától idéztek, akik elárulták, hogy a külügyminisztériumtól nem tudtak engedélyt szerezni ahhoz, hogy a gépeik leszállhassanak az egyik szomszédos országban.

A múlt héten Dan Crenshaw texasi republikánus képviselő, aki korábban a haditengerészet SEAL osztagánál szolgált Afganisztánban, ugyanezt állította a Twitter-en.

Ennél is rosszabb, hogy a külügyminisztérium beleegyezett, hogy megadják az ezen országokban található amerikai nagykövetségek elérhetőségeit, hogy pontról pontra haladhassunk. Mindez 18 órája történt. Többször kerestem őket, de még semmit se küldtek.

Amerikaiak ragadtak az ellenséges vonalak mögött. Joe Bidennek és Blinken miniszternek csak annyit kéne tennie, hogy felemeli a telefont, de nem fogják megtenni.

Határozottan elutasítják.

A külügyminisztérium tagadta, hogy akadályozták volna a menekülteket szállító különjáratokat. Szeptember 7-én Antony Blinken külügyminiszter segítségéről biztosította az afgán polgárok menekítését végző civil szervezeteket és más csoportokat. Ennek ellenére Blinken elismerte, hogy a dolog logisztikai oldala jóval nehezebb lett mióta az U.S.A. kivonult.

„Mivel a területet nem a mi személyzetünk irányítja, így nem tudjuk ellenőrizni a menetleveleket, az utasok személyazonosságát, a repülőgép útvonalát és a légi közlekedéssel kapcsolatos biztonsági protokollokat. Ez kihívást fog jelenteni, de elszántak vagyunk és végig fogjuk vinni. Jelenleg is a diplomáciai megoldásokon dolgozunk” – árulta el Blinken, aki éppen egy ideiglenes menekülttábort látogatott meg Katar fővárosában, Doha-ban.

Az augusztus 31-i kivonulás előtt, Kareem az evakuálandó személyek fő ellenőrzőpontján, a kabuli repülőtér Abbey kapuján kívül rekedt. Meggyőződése volt, hogy az élete függ tőle, hogy feljut-e az egymás után levegőbe emelkedő katonai és civil gépekre, melyek közül néhány félig üres volt.

„Kérem segítsetek” – áll a CNA-nek írt első e-mailjében.

„Lehet, hogy lelőnek vagy felakasztanak. Nem tudom mit fognak tenni velem, de az biztos, hogy a tálibok keresik a keresztény hitre áttért afgánokat. Engem is meg fognak találni. Könyörgök segítsetek, amiben tudtok. Nem akarok meghalni. Mentsétek meg az életem.”

Augusztus 27. reggelén Wicks éppen üzenetváltásban volt Kareemel, amikor hivatalos közlemények érkeztek az Abbey kapunál történt öngyilkos merényletről. Pont ott, ahol Kareem várt a csodára.

„Egy robbanás történt a reptérnél” – írta Wicks.

„Jól vagy?”

„[Kareem] ott vagy?”

Nem jött válasz.

Az öngyilkos robbantást az Iszlám Állam Khorasan tartományi szárnya követte el. Rengetegen sérültek meg. 13 amerikai katona, illetve több mint száz afgán polgár életét vesztette a merényletben.

Eltelt egy óra, majd kettő, majd három, de Kareem nem válaszolt.

Wicks a legrosszabbtól tartott.

Végül új üzenet villant fel a laptopja képernyőjén.

„Igen, még mindig itt vagyok a robbanás után is, és reménykedek a menekültek kapujánál. Itt voltam reggel is.”

„Ó Istenem” – írt vissza Wicks. „Azt hittem meghaltál.”

„Nem. Szerencsém volt, vagy az imádságaid segítettek” – válaszolt Kareem. „Küldenék képeket, de a tálibok ütlegelik az embereket.”

Órákkal később Wicks egy hangüzenetet kapott Kareemtől. Azt mondta, hogy egy a reptér közelében lévő épület sarkában bújt el.

Erőtlen hangjából, még a rövid felvétel alatt is kihallatszott a magány és a félelem.

„Teljesen reménytelen vagyok, hogy senki sem jön értem, segít nekem vagy menti meg az életem” – mondta.

„Mit csinálnak majd velem?”

Ahogy teltek az órák és nem csillant fel újabb reménysugár a megmenekülésre, úgy emésztette fel Kareemot egyre inkább az elkeseredettség.

Az egyik kifejezetten gyötrelmes időszakban Kareem lázas lett és elgondolkozott azon, hogy feladja magát a táliboknak.

„Könyörgök csináljatok valamit” – írta.

„Számít egyáltalán a keresztény élet vagy sem?” – kérdezte. „Minden nap, minden órájában szenvedek. Nem tudom Jézus milyen utat szán nekem.”

Wicks és Bermudez próbáltak lelket önteni belé, mialatt értesítették a kapcsolataikat. „Továbbra is dolgozunk és küzdünk. Testvérem, ne hagyjon el a remény” – írta Bermudez.

Kareem ennek ellenére rettegett. Folyamatosan azon agyalt, amit a tálibokról hallott, miszerint az embereket, Kareem szavaival élve, „bőrbüntetésnek” vetik alá. A Wall Street Journal beszámolója szerint, egy ponton a tálib fegyveresek kábelekkel korbácsolták a reptér kapui előtt levőket.

„Tálib farkasok vesznek körbe. Levadásznak és felfalnak” – írta. „A szívem hevesen ver. Vajon mit tesznek majd velem ezek az állatok? Ó, Istenem” – mondta.

„Ember vagyok. Jogaim vannak. Ember vagyok” – írta. „Nem állok készen a halálra. Élni akarom az életem.”

Wicks később elárulta, hogy a Kareemal folytatott kommunikáció hasonlatos volt ahhoz, amikor haldokló szeretteink halálos ágya mellett virrasztunk.

„Mindannyiunkat hív magához a szenvedő Krisztus. Lehet, hogy egy hozzád közel álló személy, vagy egy családtagod képében” – mondta Wicks.

„Számomra az isteni gondviselés ezt az 8000 km-re élő embert jelölte ki.”

Nehéz volt „szemtől-szembe találkozni a sötétséggel, és ilyen közelről látni azt a gonoszságot, amely ahhoz vezet, hogy egy embert a hitéért üldözzenek” – mondta.

Kareem nem tehetett mást, és belekapaszkodott az emberi mentőövébe. „Kérlek maradj velem egy kicsit tovább. Csak beszélj hozzám” – írta.

Kareem időnként még felveszi a kapcsolatot a CNA-vel, de már túl veszélyes számára a WhatsApp-on keresztül kommunikálni, főleg angolul.

Wicks és Bermudez továbbra is igyekeznek közbenjárni az ügyében, de az imáikon kívül nem sok mindennel segíthetnek neki.

Kareem hálájáról biztosította Wickset és Bermudezt mindenért, amit érte tettek.

„Életem legfélelmetesebb napjaiban ti ketten adtatok nekem erőt, és tartottátok bennem a reményt” – írta.

„Azt kívánom, bár Jézus hosszabb életet adott volna nekem, hogy egy nap találkozhassak veletek.”

„Sosem foglak titeket hibáztatni ezért. Tudom, hogy mindent megpróbáltatok.”

„Szeretlek titeket és mindenki mást is, aki segíteni próbált nekem.”

A minap Kareem egy videoüzenetet küldött a CNA-nek, és arra kérte őket, hogy halála esetén publikálják.

„Nehéz túlélni ebben a pokolban, mivel ez a föld nem keresztényeknek való” – mondta a majdnem nyolc perces videóban.

Elárulta, hogy a tálibok birtokában van az összes keresztény hitre tért afgán neve, és aktívan vadásznak rájuk.

„Tudom, hogy rajta vagyok azon a listán, de nem félek, mert Jézus velem van és vigyáz rám.”

Forrás: https://www.catholicnewsagency.com/news/248918/afghan-christians-plea-to-cna-you-are-my-last-hope

Kép: Tálib fegyveresek gyülekeznek Kabul utcáin 2021. augusztus 31-én. A menet résztvevői az utolsó amerikai csapatok kivonását ünneplik, miután végetért a 20 évig tartó brutális háború. / Hoshang Hashimi/AFP via Getty