Chaput érsek szerint némely katolikus püspökök „túlságosan is együttműködőek” voltak a járvány miatti korlátozásokkal

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 116 [name] => Blog [slug] => blog [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 116 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 0 [count] => 15 [filter] => raw [term_order] => 45 [cat_ID] => 116 [category_count] => 15 [category_description] => [cat_name] => Blog [category_nicename] => blog [category_parent] => 0 ) [1] => WP_Term Object ( [term_id] => 10132 [name] => Külföld [slug] => kulfold [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 10132 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 116 [count] => 6 [filter] => raw [term_order] => 0 [cat_ID] => 10132 [category_count] => 6 [category_description] => [cat_name] => Külföld [category_nicename] => kulfold [category_parent] => 116 ) )

Az előző hét folyamán Philadelphia emeritus érseke elmondta, hogy a katolikus püspökök közül néhányan túlságosan is együttműködőek voltak a templomokat érintő állami és helyi szinten hozott korlátozásokkal.

Ha pont akkor nem próbálunk közel maradni az emberekhez, amikor a járvány miatt magányosak, szenvednek vagy haldokolnak, akkor nem működünk egyházként, és ez egyik félnek sem jó” – mondta el múlthét pénteken Charles Chaput nyugdíjazott érsek a Fox News tévécsatorna Fox Nation nevű streaming szolgáltatásán.

Tucker Carlson beszélgetett Chaputtal nemrég megjelent Things Worth Dying For: Thoughts on a Life Worth Living (értsd: Amiért érdemes meghalni: Gondolatok az életről, amelyet élni érdemes) című könyve kapcsán. Mint elmondta sok egyházi vezető harcolt azért, hogy nyitva tarthassák a templomokat, miközben mások „túlságosan is együttműködőek” voltak.

Az érsek úr elmondása szerint megértette a püspökök és egyéb egyházi vezetők helyzetét, hiszen a kereszténység lényegi részét képezi a közjóért történő együttműködés.

A május 28-i interjúban elhangzott: „Az idő előrehaladtával a vezetők láthatták milyen hatással vannak az korlátozások a hívekre. Úgy gondolom jobban kellett volna ragaszkodniuk ahhoz, hogy a szükséget szenvedőket támogathassák.”

Chaput Philadelphia volt érseke, tavaly vonult vissza. A legújabb könyve 2021. március 16-án jelent meg, a Henry Holt and Co. kiadó gondozásában.

A CNA-nek adott márciusi interjújában elmondta, hogy a könyve a haláltudat témakörét járja körbe, ami a jól élt élet alapja.

A CNA-nek elárulta: „Az, amiért hajlandóak vagyunk az életünket adni, felfedi, hogy miért is szeretnénk élni és mit tartunk szentnek, nemcsak szavaink által, hanem teljes szívünkből. A halálunk csak akkor tekinthető jónak, ha egy értékes élet gyümölcse, egy olyané, amelyet becsületesség és jószándék jellemez.”

Chaput nyolc évig szolgált Philadelphia érsekeként, előtte pedig 14 évig volt Denver érseke. 1944-ben született Kansas államban. 1965-ben lépett be a kapucinus rendbe. 1970-ben pappá, 1988-ban pedig a dél-dakotai Rapid City püspökévé szentelték, mielőtt 1997-ben a Denveri Egyházmegye érsekévé nevezték ki.

Chaput a Prairie Band Potawatomi Nation tagja, és ő a második amerikai őslakos, akit püspökké szenteltek az Egyesült Államokban.

A Tucker Carlson Today című műsorban lefolytatott interjú alatt beszéltek Chaput gyerekkoráról és új könyvéről, amellyel kapcsolatban szóba került az élet, a halál és a koronavírusjárvány.

Amikor Chaput fiatalkoráról volt szó kiderült, hogy egy halottasház közelében nőtt fel, hiszen édesapja temetkezési vállalkozó volt. Chaput a hamvasztás egyik következményeként említette a halálon és az élet értelmén történő elmélkedés elmaradását. Szerinte: „ha nincs jelen a test jóval kevésbé tiszteljük a halált.”

Amikor azokról kérdezték, akik igyekeznek nem gondolni a halálra, Chaput elmondta: „Valószínűnek tartom, hogy ettől csak jobban szoronganak, és ezért is élnek úgy mintha sosem halnának meg”.

Hozzátette: „Nem akarnak belegondolni abba, hogy mi történik ezután az élet után.”

Amikor a járvánnyal kapcsolatos tavalyi korlátozó intézkedésekről kérdezték Chaputot, így válaszolt: „embertelen a maszkhordás és az elszigetelés, bár a maszkok egy bizonyos pontig szükségesnek tekinthetőek.”

Arról, hogy a templomok bezárása és a nyilvános szentmisék felfüggesztése milyen hatással volt a hívekre, így nyilatkozott: „Meglátásunk szerint, sokan rájöttek, hogy nem kell templomba menniük”. Hozzátette: „viszont ezek az emberek nem éreztek különbséget aközött, amikor templomba jártak és amikor nem.”

Carlson megkérdezte Chaputtól, hogy szerinte a politikai vezetők, a világjárványra hivatkozva, aláásták-e a kereszténységet, mivel szigorúbb korlátozó intézkedésekkel sújtották a templomokat, mint más intézményeket.

Nem tudhatom, hogy ezeknek a politikai vezetőknek szándékában állt-e az egyház elpusztítása, de az nyilvánvaló, hogy a templomba járást nem gondolták fontosnak, különben nem így tettek volna” – válaszolta Chaput.

Arra, hogy mely ágazatok működhettek a templomokénál kedvezőbb feltételek mellett, Chaput a marihuánát áruló boltokat említette. Chaput szerint a püspököknek harcolniuk kellett volna az egyenlő bánásmódért, amint ráébredtek, hogy a templomokat máshogy kezelik.

Carlson a Demokrata Pártban, főleg Jimmy Carter volt elnök és Bobby Kennedy kampányában, folytatott korábbi aktivizmusáról is kérdezte Chaputot.

Chaputot saját bevallása szerint, mindkét kampány esetében az motiválta, hogy a politikai hatalmat erkölcsös férfiak kezében lássa.

Ahogy idősebb lettem feltűnt, hogy a Demokrata Pártban és néha még a Republikánus Pártban sem volt meg az az erkölcsi szilárdság, amely tényleg fontos számomra” – tette hozzá Chaput.