A német katolikus püspökök vezetője azt nyilatkozta: „Nem vagyunk szakadárok”

Array ( [0] => WP_Term Object ( [term_id] => 116 [name] => Blog [slug] => blog [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 116 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 0 [count] => 15 [filter] => raw [term_order] => 45 [cat_ID] => 116 [category_count] => 15 [category_description] => [cat_name] => Blog [category_nicename] => blog [category_parent] => 0 ) [1] => WP_Term Object ( [term_id] => 10132 [name] => Külföld [slug] => kulfold [term_group] => 0 [term_taxonomy_id] => 10132 [taxonomy] => category [description] => [parent] => 116 [count] => 6 [filter] => raw [term_order] => 0 [cat_ID] => 10132 [category_count] => 6 [category_description] => [cat_name] => Külföld [category_nicename] => kulfold [category_parent] => 116 ) )

A német katolikus püspöki konferencia elnöke elutasította, hogy az ország katolikusai „szakadárok” lennének, és hogy „Német Nemzeti Egyházként le akarnának válni Rómáról”.

Georg Bätzing püspök az ACI Stampa-nak, a Catholic National Agency hírügynökség olasz nyelvű partnerének, adott nyilatkozatában elmondta, hogy a német egyház közel maradt Rómához. Még akkor is, ha vannak feszültségek az azonos neműek házassága, az ország „Szinódusi útja” és a protestánsok számára szolgáltatott úrvacsora miatt.

Mint elmondta: „nyilvánvaló, hogy bizonyos témákban csak az Egyetemes Anyaszentegyházon belül lehet dönteni. Mi észrevételeinkkel továbbra is segíteni fogunk ezek eldöntésében.”

Mindazonáltal újfent el kell utasítsam a vádat, miszerint mi szakadárok lennénk és Német Nemzeti Egyházként le szeretnénk válni Rómáról. Továbbra is szoros kötelék fűz minket Rómához és a Szentatyához.”

A május 6-án adott interjújában, Limburg 60 éves püspöke elárulta, hogy a német egyházi vezetés az egyházban történt szexuális visszaélésekre adott válaszként indította el a „Szinódusi utat”. Ez egy több éves folyamat lesz, aminek keretében püspökök és világi személyek vitatják meg a négy fő témát. Ezek az egyházon belüli hatalomgyakorlás, szexuális erkölcs, a papság és a nők szerepe.

A német püspökök eredetileg azt mondták, hogy a folyamatot egy sor „kötelező érvényű” szavazás fogja lezárni. A Vatikán aggodalmát fejezte ki, hogy a határozatok ellentmondhatnak az egyház tanításainak és diszciplínainak.

Bätzing kiemelte, hogy az egyházjog szerint a „Szinódusi út” gyakorlatilag nem számít zsinatnak, hanem inkább egy „egyedi eljárás”.

Mint elmondta: „A központi kérdéskör az, hogy a mai világban hogyan tudunk Istenről beszélni és elmélyedni a hitünkben. A hitünk akkor tud elmélyülni és növekedni, ha megszabadulunk félelmeinktől és megnyitjuk elménket. Kérdéseket kell feltennünk és rá kell jönnünk, hogy napjainkban hogyan lehet jelen az egyház az emberek életében.”

Bätzing arra utalt, hogy Ferenc pápa a helyi egyháznak írt 2019-es levelében a kérdés megvitatására bátorította a német katolikusokat.

A levélben a Szentatya egy bizonyos „kísértés” elkerülésére figyelmeztette a német katolikusokat.

Többek között ez állt a levélben: „ennek a kísértésnek a gyökere az a gondolat, hogy a legtöbb problémára a megoldás az újjászervezés, a szétszedés és újra összerakás. Mindezt azért, hogy rendet teremtsünk és könnyebbé tegyük a papi életformát azzal, hogy hozzáigazítjuk a jelenlegi gondolkozáshoz vagy megfeleltetjük egy bizonyos csoport elvárásainak.”

Az interjúban Bätzing elmagyarázta, hogy mind a négy fő témában tartani fognak egy „szinódusi fórumot”.

Elmondása szerint: „a fórumok munkája még folyamatban van, így nem tudom megjósolni, hogy milyen javaslatok és eredmények születnek majd.” Hozzátette, hogy a fórumokon teológiai viták zajlanak majd, és ezek eredményeiről a teljes Szinódusi Gyűlés fog szavazni. A Gyűlés püspökökből és a Német Katolikusok Központi Bizottságának (ZdK) világi tagjaiból állt.

A püspök még a május 10-ére rendezett tüntetés előtt nyilatkozott, amit az azonos nemű párok megáldását elutasító vatikáni döntés elleni szerveztek.

Az eseményt katolikus lelkipásztorok szervezték és „Segnungsgottesdiensten für Liebende”, magyarul „áldási szolgálat a szerelmeseknek” néven fut. A szervezők remélik, hogy az eseményhez Németország szerte csatlakozni fognak azonos nemű párok.

A Hittani Kongregáció március 15-én kiadott egy „Responsum ad dubium” (értsd: válasz egy kételyre) közlönyt, amiben megválaszolták a kérdést, miszerint: „áldását adhatja-e az egyház azonos nemű párokra?” A kongregáció elutasító választ adott és döntését kifejtette egy mellékelt jegyzetben és az ahhoz fűzött kommentárban.

Bätzing múlt héten azt mondta, hogy a tüntetés nem „célravezető”.

A püspök az ACI Stampának elárulta, hogy az azonos nemű párok elfogadásának kérdése volt az egyik téma a Szinódusi út szexuális erkölcsről rendezett fórumán.

Mint elmondta: „a homoszexuális párok és azok, akik nem akarnak vagy nem tudnak az egyház keretein belül házasodni, ugyanúgy az egyház és a közösség tagjai és igénylik az egyház áldását.”

Németországban és az Egyetemes Anyaszentegyház más területein régóta téma, hogy milyen érvekkel terjesszük a pápai magisztériumot. Érveinket ugyanis a hit és az erkölcs alapvető igazságára, a teológiai elmélkedések fejlődésére, valamint a mai emberek élethelyzete és a tudományok fejlődése iránti nyitottságra kell alapozzuk.”

Hozzátette: „Ezekre a kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok. Ezért van nehéz dolga a Szinódusi útnak, főleg a kapcsolatok témájában, amit tágabb kontextusban kell tárgyalnunk, figyelembevéve az egyház magisztériumának terjesztését. A viták közben igyekszünk figyelembe venni a Hittani Kongregáció észrevételeit.”

Amikor arról kérdezték, hogy időszerűnek tartja-e a női diakónikusok és papok kinevezését, Bätzing püspök válaszában elmondta, hogy a Szinódusi út majd választ ad a nők szerepére az egyházban.

Örömét fejezte ki, hogy egyre több női vezető van a német egyházmegyékben.

Bätzing elmondta: „számomra fontos, hogy őszintén beszéljünk az egyház amellett szóló érveiről, hogy a papi szentséget miért csak férfiak kaphatják meg. Tisztában vagyok azzal, hogy ezek az érvek egyre kevésbé meggyőzőek és a teológiában megjelentek olyan érvelések, amelyek elérhetővé tennék a nők számára is a papi szentséget. Ezért szoktam a női diakóniáról beszélni, mert lehetőséget látok benne.”

II. János Pál óta minden pápa egyetértett abban, hogy a papi szentség kérdése már megválaszolásra került.”

A püspök úr hozzászólt egy Németországban zajló vitához, hogy vajon a protestánsok részesülhetnek-e eucharisztiában a katolikus templomokban.

2020 szeptemberében a Hittani Kongregáció levelet írt Bätzing-nak, amelyben német teológusok véleményét kritizálta, a katolikusok és a protestánsok közti felekezeti együttműködésről.

A limburg-i püspök szerint a szóban forgó vita nem arról szól, hogy a protestánsok egyetemes meghívást kapnának a szentáldozásra, hanem inkább arról, ahogyan az egyház azokat a nem katolikus keresztényeket kezeli, akik szeretnének részesülni az eucharisztiában.

Hozzáfűzte: „Én személy szerint tiszteletben tartom ezt a döntést, és nem tagadom meg a szentáldozást attól, aki hisz abban, amiben a katolikusok, és szeretné magához venni az Urat.”

Nem arról van szó, hogy összességében a szentáldozásra való meghívást minden nem katolikus keresztényre ki kellene terjeszteni.”

Megjegyezte, hogy az egyházjog, bizonyos alkalmakkor, engedélyezi a nem katolikusoknak a szentáldozást, amennyiben megfelelnek bizonyos elvárásoknak.

Minden kétséget kizárólag, folytatni kell a párbeszédet az eucharisztia és a szentáldozás fontosságáról. Az utóbbi években, szerencsére, már világos konvergenciákat lehet érzékelni” –teszi hozzá.

Arra a kérdésre, hogy milyen döntéseket lesz képes meghozni a Szinódusi út, a püspök úr azt válaszolta, hogy a résztvevők felelősek annak kimeneteléért.

Megjegyezte: „A kötelező végrehajtás, a témától függően, a Szentszék, illetve a helyi püspök hatáskörébe tartozik. Még egyszer mondom: a német egyház az Egyetemes Anyaszentegyház része. Ez a kérdés vitán felül való, és nagyon sok területen megállja a helyét. Ez ezentúl is így lesz.”

A szubszidiaritás elvére támaszkodva megyünk tovább. A Szinódusi út keretein belül, helyi egyházként mérjük fel, mely eljárások mentén tudunk szabályokat, illetve döntéseket hozni. Továbbá, csakis az Egyetemes Anyaszentegyházzal összhangban teszünk különbséget ezen eljárások és a lehetőségek között.”

Bizalmát fejezte ki, hogy a Szinódusi út nem fog kudarcba fulladni, hanem „olyan döntésekhez vezet, melyek segítségével az emberek újra a hit mellett dönthetnek, az evangélium örömhíre ismét értelmet nyerhet, és az emberek erőt meríthetnek belőle.”

Hozzátette: „továbbra is keresnünk kell az evangélium terjesztésének hiteles módjait. Én bizakodó vagyok.”

Chad Pecknold a Washington D.C.-ben található Amerikai Katolikus Egyetem professzora a Catholic National Agency-nek elmondta, hogy Bätzing püspök a nyilatkozatában „lehetetlenséget állít”.

Mint elmondta: „Bätzing tévesen azt gondolja, hogy a »doktrínák fejlődése« azt jelenti, hogy az egyházat a jelenlegi progresszív társadalmi normákhoz kell igazítani”.

Az egyház nem adhatja áldását bűnökre és nem változtathatja meg a Krisztustól származó örökkévaló igazságokat. Amiben Bätzing püspök reménykedik az nem kevesebb, mint egy teljesen új egyháztan. Az az egyháztan, amit ő felvet nem katolikus és nem is valami teljesen új. Sokkal inkább hasonlít a liberális protestantizmuséra.”

Így folytatta: „az, amit képvisel nyíltan ellentmond Ferenc pápának és magának a hitnek. Nyilvánvaló, hogy Bätzing Szinódusi útja nem egy új irányvonal, hanem egy kiút a Rómával vállalt közöségből”.

Egy interjúban arról kérdezték Bätzing püspököt, hogy Szinódusi út példaként állhat-e más katolikus országok előtt. Válaszában Ferenc pápa 2015-ös történelmi jelentőségű beszédére hivatkozott, amiben elhangzott, hogy Isten a harmadik évezredben azt várja az egyháztól, hogy „lépjenek a szinodalitás útjára”.

Bätzing elmondta: „az ausztráliai egyház jóval a német egyház előtt lépett erre az útra. Őket követték mások is, köztük Írország, a Latin-Amerikai Püspöki Tanács (CELAM) és mi is. Az olasz püspöki konferencia is fontolhatja, hogy hasonló útra lép.”

Ez nem egy német jelenség, hanem a helyi egyházak érdekes és értékes fejlődése. Mindegyiknek megvannak a sajátosságai az Egyetemes Anyaszentegyházon belül.”

Azt, hogy a Szinódusi út csak egy átmeneti állapot vagy az egyházi élet maradandó részévé válik, csak Isten tudhatja. Őrá bíztuk magunkat, amikor erre az útra léptünk.”